Iratabjorak blogja

Nyaralás a bulgár tengerparton,

régen volt nagyon,

homokos part, meleg,

ebédet nem szerette a gyerek,

otthoni szalámit ette,

magyar disznó volt benne 

reméltük, kitart két hetet,

a boltban vehettem kenyeret.

Diszkóban voltunk feleségemmel,

táncoltunk, tetszett.

Borozgattunk apámmal,

jól énekelt,

bulit rendeztünk a szállodában.

Csodálatos a Napos Part,

négy kilométer hosszan,

először úsztam tengerben,

a sós víz miatt megijedten,

gondoltam, elharaptam a nyelvem.

2025.06.07. Batáry. Károly

Sziklán a mélység fölött

kapaszkodok mint fácskák,

gyenge gyökerű árvák,

alattam víz, a folyó,

szeles, borzolja  felszínét,

erdők nyúlnak vízpartig,

nap fénye utat kereső,

csuszkál a folyó tetején.

Bárányok járják eget,

legelnek tiszta mezőn,

távoli kékség - hegyek,

szívembe' él a szíved,

folyó idegenbe veszik,

mint gondolat, messze szalad.

2025.06.11. Batáry Károly

Brač  (Horvátország)

Fiatal volt, épp húsz éves,

együtt mentünk a tengerre,

belém hatolt a szépsége,

álmodtam éjjel és reggel,

sziget homokos parttal,

mindig vele - őt akartam.

Tíz napon át - elhagyott strand,

Sziklán másztunk, gyilkolt a nap,

bőrünk fényvédővel kentük, 

le nem égett, habár feszült.

Vacsoráztunk -alkonyodott,

a hullámverés csobogott,

pincér két üveg sört hozott,

égre csillagokat dobott

a hold - tenger sós illata...

zene szólt - boldog pillanat.

2025.06.05. Batáry Károly

"Látod e esteledik,"

csillog az esthajnal csillag,

a Vénusz bolygó az,

estike kinyyílt,

- éjszakát szereti,

száll a finom illat.

"Látod e esteledik"

és rád gondolok megint,

emlékek jutnak eszembe,

mikor kezed tetted kezembe,

sötét szemed szembe nézett,

elért szerelem, elért a végzet.

Madár csipogott fészekre szállva,

átöleltél a csókomra várva,

szád kissé kinyílt, száj tapadt szájra,

az idő megállt, csak a hold látta.

Egy év az örömé, egy év a gyönyöré,

aztán másé lettél, szívemre kést tettél.

2025.05.23. Batáry Károly

Húsvét vasárnap a

szentmise után,

nyuszi járt a kiskertben,

a bokrok alatt

ajándékot hagyott fészekben,

kereste a két gyerek,

örült, mikor meglelte,

csoki és piros tojás

- ez volt akkor a szokás -

még ma is az, bár van ahol,

nagy ajándék jár keresztapától.

Húsvét hétfőn gyerekek,

csibészek, locsolni mentek,

szagos vizet vittek,

semmiben sem hittek,

mondták a locsoló verset,

várták mit kapnak,

pénzt akartak,

tojást eldobálták,

mondták visszafelé az áldást.

Szintén hétfőn, másik szokás,

piros tojás, pénz dobálás,

tojás földre, vagy a kézbe,

felnőtt, gyerek, játszották pénzbe,

fémpénz talált és beleállt,

tojás gyorsan gazdát cserélt,

mi mellé ment, az a másiké lett.

2025.04.18.  Batáry Károly