Iratabjorak blogja

Arcodba szerettem nagyon elveszve,

finoman metszett orr, szabályos ajkak,

a szemed, szegletes arcod is kellett,

úgy éreztem, Hollywoodból szaladtak.

Ehhez jött karcsú alakod, kész voltam,

ennél már jobban nem eshettem beléd,

a nőnapra, kis mütyűrt vettem, hoztam,

önbizalommal mentem hozzád, eléd.

Kezemet fogtad, csókod bolondított,

nem gondoltam volna, hogy hamar vége,

minden érzésem hozzád kötött, hívott,

szívem csak érted vert, teérted éltem,

Mikor vége lett, sokáig még rossz volt,

később - más - adott feledésre okot.

2024.06.10. Batáry Károly

Várlak

Még el sem mentél, már várlak,  

gyere vissza már,

ebben a házban élek, itt minden arra vár,

szívem, ez a csalóka húsdarab, rád harap,

nélküled üres a ház, a lélek is akar.

2024.06.08. Batáry Károly

Süt a nap, mint akkor ott,

átléptem a sorompón,

kezed fogtam, csak nevettem,

szívemben voltál forrón,

húszat még nem töltöttem be.

Süt a nap mint ott, akkor,

napoztam a Duna parton,

kavicson, kezemhez kezed,

úsztunk erős sodrásban jól,

téged is úgy szerettelek.

Süt a nap és mint akkor,

félárnyéban az arcom.

Kezemmel hozzád értem,

a szívem félrevert, halk volt,

idő eljárt, mégis éltem.

2024.04.27. Batáry Károly

Plátói szerelem,

létezett-e ilyen,

és ha igen, milyen

- gyáva kamaszlelkem.

Volt az osztályunkban

egy karcsú lány, Éva,

gondolok rá néha,

nem voltunk magunkban.

Fiú, aki félénk,

hiába is szeret,

féltem hogy kinevet,

- remény nélkül - végül,

de azért szívemben

ott élt ő sokáig,

aztán jött egy másik,

adott csókot, nyelvest.

2024.04.23. Batáry Károly

Eső kopog ablakomon,

jön az alkony, álmodozom,

sötétet hoz, álmosodom,

nem alszom még, rád gondolok.

Jöjjön hajnal, kívánom én,

tiszta kép, köd nélkül okén,

gyere napfény, ezt mondom rég,

teríts derűt szívem egén.

2024.04.17. Batáry Károly