Homomagnus blogja

Jaj, Teremtőm, azok a tündérszárnyak,

 azok a csápok, meg a fogólábak

felszítanak valami ősi vágyat!

Óvatosságomat örömmel eldobom,

védtelen testem az ösztönnek behódol,

édenbe csábít, gyönyörrel a feromon!

Hol már az intelem, mit egykor bevágtunk,

és be is vert rajtunk Szentjános Tanár Úr,

hogy ily esetekben miként kell eljárnunk?

-Rágják fel uraim a kákicslevélre:

soha ne közelíts szemből a ledérre,

azon az egyetlen esetet kivéve,

ha elunta ifjú, gondtalan életét,

vagy támadna önben valami szép remény,

hogy a kedves párja lojális lesz némiképp.

Véssék jól bele a porszemnyi eszükbe,

ha majd egyszer ilyen helyzetbe kerülnek,

nehogy elvesszék az ostoba fejüket!

Az is jó, ha megjegyzik ezt a kis rigmust:

folyton csak fokozzad, jó lovag a ritmust,

nehogy megkívánja szép arád a friss húst!  

Végre ma felvirradt a szerelem napja!

Bölcs tanítás, félelmek? Feledem hamar,

vakbuzgó szenvedéllyel bevetem magam!

Magába fogad egy igéző amazon,

ám, mielőtt balga fejem dőrén eladom,

madárszárnyon jött az én őrző angyalom.

Elragadta előlem a gyilkos némbert,

így úsztam meg kérem, én a szörnyű véget,

nászom nem lett gyászom, napom újra fénylett!

2013 05. 27.

 

 

Nem kell semmit félni;

Oda fogunk érni!

Kocsiajtón koppan egy néni,

Csókolom!  Nem tetszett kinézni?

Krémes akart lenni a tojásból!

Anyóka siránkozva rikácsol…

Semmi vész! Mondom én nyugtatásnak,

Leszűrve jó lehet rántottának!

Valaki átkozza e napot,

Én meg boldogan hálát adok.

A nénike él –és virul,

Nem sült el a dolog balul.

Mosolyogó napot vidám szél kísér,

Az éjszaka új kalandot ígér.

Csókokra, hogyha szomjazom,

Szép kedvesemtől megkapom!

Kerékben futnak a mókusok,

Köszönöm, én egész jól vagyok!