Dram blogja

Sóhajok szányán

száguldozva szárnyalunk -

kezed kezemben.

Temető télen.

Sivár kietlen a táj -

szívem is fagyott.

Harcoltam érted.

Én győztem, megsérültem -

már másra vágytál.

Kedvesem késtél.

Húsz évet vártál már rám -

öt perc nem számít.

Sohasem késő.

Egyszer minden kiderül -

mért várunk addig.

Szivárvány színek.

játékosan játszanak 

szemed tükrében.

Ugrálva újjong.

Érzi szívből szeretik.

A föld felett száll.

Szerelmes vagyok.

Megint megesett velem -

kérőt keresek.

Kedves kedvesem

keringőzik kedvesen -

én így kedvelem.

Csak érted élek.

Tudom elment az eszem -

elvétve eszem.

Megint meglestem.

Szinlelve szépen alszik -

lehet lelépek.

A hajnal hasad.

Fűszálon fénylő csodák -

csillogó fények.

Kedvesem kedve,

milyen sebesen szárnyal .-

változó világ.

Lelkes emberek

megkerestek engemet -

de nem tejeltem.

Lebegett lelkem.

Emelkedett lehettem -

nem is emlékszem.

Megesett velem,

elvesztettem eszemet -

de nem kerestem.

Nekem fecsegett.

Egy eszement lehetett -

tömte fejemet.  

Bele szerettem.

Én mégsem vele fekszem -

vajon mért teszem?

A hajnal hasad.

A világ ébredezik -

a Nap is ébred.

Fák felett a Nap,

hogy szórja ránk a fényét -

öröm az élet.

Etetve etet. 

Vele eszem kenyerem -

szeme a vesztem.

Este elveszett.

Megjelent, de megesett -

hozott gyermeket.

Lelked kerestem.

A testedben nem leltem -

ez is a vesztem.

Lehet hibázni,

de ne feledjük el, van

felelősségünk.

Nézd az öreget.

Mondják, hogy okos ember -

a példaképem.

Harcolni akart

Ellenségeket keres -

bele bolondult.

Ülnek a padon,

békésen, nyugalomban -

egymásnak háttal.

Lakatlan sziget.

Oda sodort az élet -

hinta leng a fán.

Követ dobtam fel.

A fejemre hullt vissza.

Ütődött lettem?

KÉPZELGÉSEIM

Erdőben járok.

Lában alatt ág reccsen -

fészket keresek.

Száradnak a fák.

Fészket alig látok

Pusztúl az erdő

Furcsa képzetem.

Eltünnek a madarak,

meghal az erdő.

Van, hogy álmodok.

Álmomban zöld az erdő,

virágos a rét.

Embert is látok.

Furcsák, rám mutogatnak -

van ki a fán ül.

Hívnak magukhoz.

Nem tudok fára mászni.

Szégyen arcomon.

Hidat építnek.

Van mikor két part között -

van, hogy én hozzád.

Nem tudok úszni.

Sodor a víz. A parton

kisérem magam.

Álmomban látlak.

Elmentél, mert elhagytál -

veled ébredtem.

Tüneményes nő -

mondják, a feleséged -

én meg elhiszem.

Együtt futottunk.

Aztán elfut mellőlem -

Ő lett a győztes.

Ébred a hajnal.

Én meg csak alszom tovább -

nem veszem észre.

Fűszálon harmat.

Ezer csillag csillan a

réten előttem.