Dram blogja

Gyász
Dram•  2020. január 13. 13:49

Csapó Lászlóra emlékezve

Murzsa András


Hogy mit érzek, mi bennem van, 

el kell mondanom.

Jó ember, tudom, jó ember Ő,

Ő a szomszédom.

Több évtizede, hogy ismerem Őt,

az embert ismertem-

sohasem kérdezte, hogy miért,

ha kellett, hogy segítsen.

Hányszor beszélgettünk, sokszor csak úgy,

jó szomszéd módra,

mindig megfontoltan szólt, hallgattam

az okos szóra.

Összetartottak itt a szomszédok, néha

a pohár is előkerült-

a beszélgetések, volt az estébe hajlottak,

a hangúlat is jóra sikerült.

Volt ötlete, a megoldást kereste,

ha gondom akadt-

türelmes volt, sokszor jól jött,

belőle rám is ragadt.

Tiszteltem Őt, sokat dolgozott, 

mindig volt tartása,

de mindenek előtt a legfontosabb

volt neki a családja.

És most elment, a lelke messze,

messze szállt.

Sokat küzdött a betegséggel

és sokszor talpra állt.

De a kór erősebb volt, végül

a küzdelmet feladta-

ahogy elment tudom, hogy vissza nézett,

s az emlékét itt hagyta...

 


Szekszárd. 2019 október 8.




Dram•  2017. február 22. 20:35

Ének száll a légben...

Dallam száll a légben, szomorú ének.

Egy angyali kórus lágyan énekel.
Égfelé szálló lelkeket kísérnek,
kik lassan a Mennyországot érik el.


Van kik lemaradnak, várnak, még várnak-
bár érzik,hogy nekik is már menni kell,
még vissza-vissza tekintenek, látnak-
honnan jönnek, azt nehezen hagyják el.


Ó Uram, ha láttad a történteket
a kezedet miért nem emelted fel.
Hisz' van már annyi lélek körülötted,
mégis hagytad, rájuk senki sem figyelt.


Ők nem vétettek, lelkük is ártatlan.
Szerettek élni és szerettek Téged
-halál elragadta őket álmukban-
így múlott el sok szépreményű élet...


2017 január 21.  A veronai buszbaleset
áldozataira emlékezve.

Dram•  2015. december 25. 15:16

Üzenet az unokámnak

Szeretném mégegyszer megfogni a kezed.

Szeretném látni még a mosolygó szemed.

Szeretném megsimogatni az arcodat,

boldogan nézni a kedves mosolyodat.


Szeretném mégegyszer hallani a hangod

és látni a csinos, törékeny alakod.

Hogy szólsz hozzám vidám, csilingelő szóval-

látod kedves, tele vagyok én óhajjal.


De csak a csend vesz köröl, sírodnál vagyok.

Itt fagyott a mosoly, megfagytak a hangok.

Sírodat némán nézem, fájdalom bennem,

csak ülök a padon, befelé könnyezem.



Dunaújváros, 2014 október.