Véget nem érő

1970•  2018. február 16. 08:07

Én a mennyországban hiszek. És úgy képzelem el, mint egy véget nem érő bulit.Ahová úgy érkezünk, mint egy meglepetés partira. Mint mikor semmit sem sejtünk.

Még csak halvány fogalmunk sincs. 

Belépünk a csendbe, és hirtelen mindent elönt a fény. 

És egyszerre azt halljuk: Boldog születésnapot! 

De lehet, hogy helyénvalóbb, hogy: Isten hozott!

Bár a születésnappal sincs semmi bajom, végül is valami olyasmi.

És akkor meglátjuk a szeretteinket, izgalommal és várakozással az arcukon, szépen kiöltözve.

Mondjuk, én tortát is képzelek. Meg zenét. Vidám zenét.

(Bár ezt lehet, hogy egy filmből vettem.)

És akkor mindenki megölel, és érezzük, hogy ez most tisztán szívből jövő, őszinte.

És hogy ez most jó. Igazán jó.

Én ebben hiszek. 

Abban, hogy így várnak azokra, akik elmennek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Filemon2019. május 10. 19:21

Szép

Amarill2018. április 28. 13:56

....és nincs több betegség, nincs több fájdalom.... - mint ahogy egy filmben mondták: ÖSSZETALÁLKA.
Nagyon szép és én is így képzelem el. :)

19702018. február 21. 10:58

Viszont!:-) és köszönöm, hogy elolvastad!

Bugatti3502018. február 20. 19:09

És hogy ez most jó. Igazán jó.

.. így van, és Ölelésem ! :)

19702018. február 20. 18:52

Köszönöm szépen, hogy olvastátok és hozzászóltatok. Sok mosolyt is kaptam általuk. :-)A téma ellenére.
Azt gondolom, hogy képzeletszüleményeink nagy része amolyan "fájdalomcsillapítók". Menedék. Másrészt olyan "mi lenne, ha". És jobbára felcicomázott.
Számomra a mennyország gondolata is nem a magunk-
magam halálának megszebbítésére szolgál, inkább a szeretteink elengedésének könnyítése miatt van rá szükség. Mert nehéz elengedni. Talán, ha azt hisszük, hogy jó helyre megy Valaki, valamelyest megnyugszunk. Valamelyest!
Ölellek benneteket.

Borivoje2018. február 18. 01:00

Maradj ilyen...
De itt köztünk,velünk,mert az olyan EMBERekre,amilyen TE vagy,percről percre nagyobb szükségünk van!

Mikijozsa2018. február 17. 11:48

hinni kell..

Schmidt_Aladar2018. február 17. 10:59

:)Menny mán csak ilyen lehet. Én még azért nem mennék, ki tudja. Szerrencsések azok, akiknek november 1-én van a születésnapjuk. Vidáman telik mindegyik halottak napja. Mindig el akarják fújni a gyertyát.:)

A próféta szóljon Belőled...

merleg662018. február 16. 21:39

Szép elképzelés...no de majd meglátjuk odaát...csak az a kár, hogy nem tudjuk elmesélni...mert szerintem a mennyország és a pokol is itt a földön van... odaát már csak a fény és a szeretet fogad...

Steel2018. február 16. 19:57

Van egy kedvenc sorozatom, odaát, ott mindenkinek saját külön mennyországa van, gyakorlatilag a legszebb élményed éled újra, ilyesmi ,amit a legjobban szerettél, és akiket, velük. Ez sem rossz elképzelés. :)

Pera762018. február 16. 14:03

Talán az ideszületés is lehet máshol halál, de a halál is hátha egy másholszületés...
Én is hiszem azt, hogy a valaholban még találkozunk a szeretetetteinkkel.

Molnar-Jolan2018. február 16. 11:51

Szép ez, kár, hogy minden amerikai filmben erre kondicionálnak minket, így valahogy fullasztóan émelygős ez a szeretetömleny. Én valami csendes békét, a semmibe olvadást jobban szeretnék. Ha már választani lehet, de azt hiszem, se ez, se az nem lesz, csak a "nagy büdös sajtszag". Bocsánat, hogy belerondítottam az idillbe. Ölellek. :)

19682018. február 16. 09:51

@1970: Oohh, bocsesz... :(

Neked is szép napot, sokáig "bulizz" még itt köztünk vidám pillanatokkal teli élettel :)

Törölt tag2018. február 16. 08:38

Törölt hozzászólás.

19702018. február 16. 08:29

:-) Jaj, ne légy ünneprontó!:-)A pillanat a lényeg...
Most mindenképp szép reggelt, Attila!:)

19682018. február 16. 08:20

O.K., de utána hogyan tovább?

( "Buli után a takarítás?" ) ;)