Kirakós

1970•  2014. április 30. 19:13

Mindenki magában keresi a megváltást,
hát hiszek a szóban: igaz,
százszor megnézek százszorszépeket,
de sokszor megriaszt
öreg tükrökben a keserűség.

Megszidhatsz, mert nem értem a lényeget,
nem veszek komolyan semmit,
pedig a haláltól minden nap rettegek,
nem látok többé játszóteret,
hogy gyerekek majszolnak bejglit.

Tündérmeséken nőttem fel,
hol a jók mindig győztek,
mára csak belül rejtőznek királylányok,
várfalak közt,
valami fene nagy hegy tetején,
eszegetve az álom-befőttet.

Mindenki keresi a megváltást,
én adnék szívet,
ha tudnék, májat és vesét,
egy részt magamból,
ne köszönd, tessék.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pera762014. május 8. 07:05

Jó ez.

baramara2014. április 30. 22:16

Szeretem olvasni verseidet... Annyira szép, őszinte, érezhető!

19702014. április 30. 22:10

Marie, inkább örülök, hogy olvastál és köszönöm, hogy megmutattad. :-)

Marie_Marel2014. április 30. 22:00

"de sokszor megriaszt
öreg tükrökben a keserűség"
Kata, ez remek.

***

Lányok, ez így szól:
''Minél nagyobb lesz ismereteink gömbje, annál nagyobb felületen találkozik az ismeretlennel'' (Tímár György)
Ezt korábban megírtam versben is:
Marie Marel: A tudás gömbje

Bocs, Katám. :-)))

Törölt tag2014. április 30. 21:50

Törölt hozzászólás.

19702014. április 30. 21:45

@Törölt tag: Nem tudom kitől az idézet, de egy Barátom mondta: minél bölcsebb valaki, annál butábbnak érzi magát. Bár valójában a látótere tágul, és rájön, mennyi mindent nem tud még. Így vagyok valahogy az írással. Minél többet írok, olvasok, annál bizonytalanabb vagyok.
:-)

19702014. április 30. 21:28

@Molnar-Jolan: :-)

Törölt tag2014. április 30. 21:22

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2014. április 30. 21:20

Az az álom-befőtt...gyerekkoromban beültünk az asztal alá és házi baracklekvárt ettünk üvegből, úgy natúr. :)
Az maga volt meseország! :)

19702014. április 30. 21:19

Köszönöm Csillogó-Marika:-)

19702014. április 30. 21:18

@Törölt tag: :-) Pontosítok: ...tudom, hogy a jót akarod.:-)

csillogo2014. április 30. 21:14

"mára csak belül rejtőznek királylányok,
várfalak közt,
valami fene nagy hegy tetején,"
Verseidből mindig árad egy különleges erő és ragályosan rám tapad egy egy gondolatod!
Tetszik nagyon!

Törölt tag2014. április 30. 21:12

Törölt hozzászólás.

19702014. április 30. 21:04

Limm, tudom, kuszának hat, talán, csak bennem letisztult. Ezért is a cím.
A kezdő sorok visszatérését a zárásban többször használom, meg nem tudnám magyarázni miért. Néha, mert a befejezés van meg előbb. Most is.
Néha, csak úgy kiírom, ami belülről jön, fennakadok egy gondolaton, elvagyok vele...és aztán nagyon örülök, ha a sok-sokból kisül egy-két jó.
Véleményed számomra sosem bántó, tudom, hogy jót akarsz.:-)Köszönlek.

Törölt tag2014. április 30. 20:33

Törölt hozzászólás.

19702014. április 30. 20:20

Királyom, köszi:-)

19702014. április 30. 20:14

Joli!:-) Kicsit zavarban vagyok, de nagyon jól esik, amit írtál. Köszönlek, szívből!

jagosistvan2014. április 30. 20:11

Amindenit! :)

pepo2014. április 30. 20:10

:) az jó...

19702014. április 30. 20:08

Köszönöm Zsu, hogy olvastál.:-)
Egy apró hozzágondolat: keresni csak azt tudjuk, amit úgy érzünk elveszett.

Molnar-Jolan2014. április 30. 20:04

Kata, azok között vagy, akiknek minden szavát hitelesnek, őszintének érzem. Semmi műviség, modorosság.
Magad adod, és ezt nagyra becsülöm.
A mód, ahogy teszed, az meg ámulatba ejt mindig.

10082014. április 30. 19:48

A megváltás megtörtént Kata, csak
magunkévá kell (kellene tudni) tenni :)

Szeretettel ölellek, Zsu

19702014. április 30. 19:36

Pepo, köszönöm...
Egyébként, már jobbulok:-)

19702014. április 30. 19:34

Köszi, Ági! Sokat jelent. :-)
Változatlanul tele vagyok kételyekkel, úgy érzem, még mindig nem vagyok elég merész.

pepo2014. április 30. 19:27

Megszidhatsz, mert nem értem a lényeget,
nem veszek komolyan semmit,
pedig a haláltól minden nap rettegek,
nem látok többé játszóteret,
hogy gyerekek majszolnak bejglit...

kovacsagi2014. április 30. 19:25

kiraktam! nekem nagyon tetszik. jó versnek tartom.