Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Bolyongás
1970 2011. február 6. 10:42
"itt mindenki egyedül érkezik
csakis egyedül és úgy is marad"
Papp Für János: Apokrif ( így marad )
Mire vársz, mit vársz
ha felérsz az égbe
kitaposott ösvény lesz jutalmad
grádicsok helyett fövény?
a nap nem éget s éle
nem marad a tegnapnak
ha megérsz a fényre
kit találsz
lesz-e rád váró útitárs
áll-e ott bárki?
s nevetve tár ki kaput, ajtót
egy aprócska rést
vagy felemelt fejjel ballagsz át
nem számít, nem számít
lesz-e ott más
ki szeretett, kit szerettél
Iziszcsillag52011. március 30. 21:08
Nagyon szép! :-)
versike2011. március 28. 21:12
:))
19702011. március 28. 21:07
Ancsám!Köszönlek!!!:-)
Neked nemcsak estét- gyönyörű napokat!!!!Puszi!:-)
19702011. március 28. 21:06
Attila!:-)Szia és Köszi!:-)
Már elis felejtettem ezt a gondolatot:
időt szakítani-nekem inkább azt mondta:kiszakítani az időből magunknak egy darabot, ami csak és csakis a miénk! Vagy, s mivel számomra minden vizuális...elképzeltem egy erős anyagú...valamit...ami kifeszítve vár, valahogy úgy, mint a damil, pengő hangot is ad...és akkor tépem, szaggatom, szakítom...Az idő nagy ''gonosz'', ránk is tekeredhet...hát szakadjon!:-)
No,de a ''virágos gondolat''is tetszett!:-)meg persze az azt követők is!:-))
versike2011. március 28. 20:21
''időt szakítani'':
Kata,
mintha azt írtad volna, hogy egy virágot letépni, tudnva, hogy elhervad, de mégis leszakítjuk, hogy csak a miénk legyen, ne nyíljon másnak...
... csak az elmúlás örök, az eddigi perceid - éveid már ott utaznak a fényben az eddig Téged alkotó energia - atomokban vagy még kisebb, általunk még nem definiált, fel nem fedezett részecskékben ki tudja merre és mi céllal...
... és talán ez a felfedezetlenség őrzi meg előlünk is a saját titkunkat, nehogy letépjük azt, magunk, egymás, az öröklét elől...
:)):
kapocsi.ancsa2011. március 3. 19:15
Szép estét Kata.
Jó volt ismét olvasni..
Szia.
19702011. március 3. 19:10
Barátom!!:-)))Köszönök MINDENT!
Egy más irányú megjegyzés:tegnap nagyon-nagyon békés álmom volt...:-)))Igen, gyakrabban kell időt szakítani a szép percekre!!!:-)))
...már rögön agyalni kezdtem:''időt szakítani''milyen jó kifejezés...:-)
19702011. március 3. 19:05
Judit!:-)Nagyon köszönlek!:-)
Borivoje2011. március 3. 18:29
Újraolvastalak Mindkettőtöket!
Keresni kell,ez a lényeg,s őrizni a hitet,hogy talál(koz)unk!
Iziszcsillag52011. február 25. 23:58
Nagyon szeretem az ilyen verseket, mert egyszerűen csak kiömlik Belőled, s nincsenek benne direkt megkomponált képek, mégis minden egyes rezdülésed értem és érzem, s egyszerűségében egész hatalmas magasságokig képes emelkedni, s bizony mély ontológiai kérdéseket feszeget, s válaszokat is ad. Szívből gratulálok Neked!
19702011. február 6. 15:06
Köszi Pepo!:-)Látom nemcsak én szeretem Janó verseit!:-)
pepo2011. február 6. 14:44
''itt mindenki egyedül érkezik
csakis egyedül és úgy is marad''
Papp Für János: Apokrif ( így marad )............
19702011. február 6. 13:39
Évi!:-)Köszönöm...
19702011. február 6. 13:39
Gabe!:-)Az egyedül(lét) nem magányosság...de hisz, Te is tudod:-)s ha bolyongásaink alatt rájövünk erre, jutalmat itt is nyerhetünk.
Igazán, őszintén örültem Neked!:-))
dreaming582011. február 6. 13:08
...olvastalak...
Törölt tag2011. február 6. 12:37
Törölt hozzászólás.
19702011. február 6. 12:08
Köszönöm Eszter!:-)
Bár most az a ''fövény''megkérdőjeleződött bennem, hiszem úgy a helyes:föveny!Hmmm...
19702011. február 6. 12:00
Köszönöm Gabe!:-)Örülök, amit írtál...én is így gondolom, s ''igyekszem''is így élni!:-)De vannak napok, mikor ''eltévedünk''...Talán a cím így rossz, de egy kicsit más irányba bolyongtam:-)
K.Eszter2011. február 6. 11:56
jó jó jó
a kérdés
a föveny
nem számít, nem számít
ki szeretett, kit szerettél
lesz. hatalmas köpeny
Törölt tag2011. február 6. 11:48
Törölt hozzászólás.