Verstan és környéke
EgyébBabits - Chaucerről és a költészetről
„Azt mondják, – írja Chaucerrel kapcsolatban
–, az angol lelket mélységesen vonzzák a konkrétumok. Evvel függ össze talán,
hogy egy modern nemzet sem adott annyit a világköltészet közkincséhez, mint az angol”.
„Milyen különös – mondja máshelyütt –, hogy éppen az angol költők adták a világnak
ezt a fajta varázst; a valóságra-szomjas nép költői! Mert ez a varázs éppen abban áll: az
olvasót mindenestül kiemelni a valóságból. Hirtelen áttenni egy másik világba! Képekből
és hasonlatokból, bukdácsoló és kanyargó gondolatokból, régi és szokatlan szavakból,
rímekből és betűrímekből, egy idegen világot szőni, egy tündérvilágot, új ragyogást, őserdőt,
illatokat!”
Irodalmi sikerlistája - magyar irodalom
Narancs XXIII. évf. 8. szám(2011.02.24.) - 2011-02-24
könyvmelléklet - könyvlista
Azért a vers az úr - Minimum tizenegyes! a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája - magyar irodalom
1. Térey János: Protokoll (Magvető, 2010) - 145 pont
2. Bodor Ádám: Az utolsó szénégetők (Magvető, 2010) - 90 pont
3. Nemes Z. Márió: Bauxit (Prae.hu, 2010) - 56 pont
4. Borbély Szilárd: A Testhez (Kalligram, 2010) - 42 pont
5. Lovas Ildikó: A kis kavics (Kalligram, 2010) - 39 pont
6. Krasznahorkai László-Max Neumann: Állatvanbent (Magvető, 2010) - 34 pont
7. Spiró György: Tavaszi Tárlat (Magvető, 2010) - 33 pont
8. Bertók László: Pénteken vasárnap (Magvető, 2010) - 26 pont
9. Takács Zsuzsa: A test imádása (Magvető, 2010) - 25 pont
10. Győrffy Ákos: Havazás Amiens-ben (Magvető, 2010) - 21 pont
11-12. Szijj Ferenc: A nereidák délutánja (Jelenkor, 2010) - 20 pont
Tolnai Ottó: A kisinyovi rózsa (Factory Creative Studio Kft., 2010) - 20 pont
Szavazóink:Ambrus Judit, Bazsányi Sándor, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Bojtár Endre, Csáki Márton, Darvasi Ferenc, Faragó Kornélia, Gács Anna, Halmai Tamás, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, Kálmán C. György, Kiss Noémi, k. kabai lóránt, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Ferenc, Lóránd Zsófia, Margócsy István, Németh Zoltán, Selyem Zsuzsa, Szegő János, Tarján Tamás, Urfi Péter.
A szavazóknak minden alkalommal 4, a közelmúltban magyarul megjelent szépirodalmi vagy azzal határos műfajú kötetet kell megnevezniük és sorrendbe állítaniuk; az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik pedig 3 pontot kap.
Friss irodalmi sikerlista - világirodalom
Narancs XXIII. évf. 14. szám(2011.04.07. - 2011-04-07
könyvmelléklet - könyvlista
A hely, ahol élünk - Minimum tizenegyes! a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája - világirodalom
1. Raymond Carver: Befognád, ha szépen kérlek? (Ford.: Barabás András, Magvető, 2011) - 76 pont
2. Piotr Rawicz: Az ég vére (Ford.: Klimó Ágnes, Gondolat, 2010) -55 pont
3. Sofi Oksanen: Tisztogatás (Ford.: Pap Éva, Scolar, 2010) - 44 pont
4. W. G. Sebald: A Szaturnusz gyűrűi (Ford.: Blaschtik Éva, Európa, 2011) - 43 pont
5. Alan Hollinghurst: A szépség vonala (Ford.: Berta Ádám, Scolar, 2011) - 39 pont
6. Ilma Rakusa: Rengeteg tenger (Ford.: Kurdi Imre, Magvető, 2011) - 34 pont
7. Wolf Haas: Silentium! (Ford.: Bán Zoltán András, Scolar, 2011) -28 pont
8. Paul Auster: Láthatatlan (Ford.: Pék Zoltán, Európa, 2011) - 26 pont
9. Vladimir Nabokov: Másenyka (Ford.: Hetényi Zsuzsa, Európa, 2011) - 22 pont
10. José Saramago: Káin (Ford.: Pál Ferenc, Európa, 2011) - 21 pont
11. Herta Müller: A róka volt a vadász (Ford.: Nádori Lídia, Cartaphilus, 2010) - 20 pont
Szavazóink:Ambrus Judit, Bazsányi Sándor, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Benedek Anna, Bojtár Endre, Csáki Márton, Darvasi Ferenc, Faragó Kornélia, Gács Anna, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, Kálmán C. György, Kiss Noémi, K. Kabai Lóránt, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Ferenc, Margócsy István, Németh Zoltán, Selyem Zsuzsa, Szegő János, Tarján Tamás, Urfi Péter.
A szavazóknak minden alkalommal 4, a közelmúltban magyarul megjelent szépirodalmi vagy azzal határos műfajú kötetet kell megnevezniük és sorrendbe állítaniuk; az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik pedig 3 pontot kap.
Kemény István: - Az írásjelek elhagyásáról
Kemény István: - Az írásjelek elhagyásáról
Irodalmi szószedet: Az írásjelek elhagyásáról
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=11147
"A hetvenes évek végétõl kezdve sokáig azt hittem, hogy vesszõt, kettõspontot, pontosvesszõt, pontot, felkiáltójelet, kérdõjelet és nagybetût versbe írni soha többet nem szabad. Elvonják a figyelmet a lényegrõl, a mondanivalóról. A vers íródjék csupa kisbetûvel, központozás nélkül! 'szintén, szívbõl úgy éreztem, hogy egy vers akkor a legszebb, ha kizárólag maguk a szavak állnak benne egymás mellett, és az õ rendjükbõl ragyog ki a lényeg. Ha mégsem ilyen mai verset olvastam, meg is csóváltam a fejem: itt most valami idejétmúlt, zavaros, stílustalan dolgot engedtek bele a Mûbe (azaz: mûbe). Sõt, néha támadt hasonló rossz érzésem a rímmel meg a ritmussal kapcsolatban is, bár azért nekem a tökéletes vers mégiscsak rímes maradt: a letisztult, kései József Attila egyetlen hibájának azt éreztem, hogy miért használ írásjeleket: miért nem hisz a tiszta szöveg erejében? Írásjel nem való a versbe. Nem voltam egyedül ezzel a hülyeséggel.
Késõbb rájöttem, hogy a központozás elhagyása közönséges irodalmi divat volt abban a korszakban, és az égvilágon nem volt semmi jelentõsége, nincs következménye. Még késõbb viszont arra jöttem rá, hogy ez a divat az elhaló modernség egy kései virága volt. Most is ezt gondolom."
Kemény István
A rímről
Mi a rím?
A rím: a szavak szóvégi összecsengése.
A rím hatását növelheti továbbá:
a rím terjedelme, tisztasága, ritmikai egyezése, újszerűsége és esetleg a hasonló-azonos hangzású szavak jelentései közötti kapcsolat is.
A rímelő sorvégek közül az első a rímhívó, a második a felelő vagy válaszoló rím.
A nem rímelő ("rímtelen" ) sor neve a különben rímes versben a vaksor, a jele: x.
A rím az elhelyezkedését tekintve végrím, de ritkábban a verssorok más helyein is előfordulhat, pl. belső rímként, vagy alliterációként a szavak elején.
A rím terjedelmét a rímelő egység szótagszámával mérjük. A rímek vagy csak a végső szótagban jelennek meg, vagy több szótagra is kiterjednek.
Arra azonban vigyázni kell, hogy a három szótagú, vagy annál hosszabb rímek már szójátéknak hatnak. Ha a költő azt gondolván, hogy művészibb lesz a verse, ha nyújtja a rímet, legtöbbször ellenkező hatást ér el, verse groteszkké válik.
Ismert ebben a műfajban:
A mohácsi kompon álltam
s ezt a verset komponáltam...
Még egy ilyen adomát:
s a rendőrnek adom át...
A fentiek már a szójáték kategóriába tartoznak.)
Nézzük tehát a rímek fajtáit az összecsengés minősége szerint:
- A tiszta rím:
Pl.: halál - talál; erény - szerény
A tisztán rímelő szótagokban minden hangzó azonos. Ez azonban nem a leírt betűt jelenti, csak a kiejtés számít.
Pl. fáradt - járat Ez tiszta rím, mert a dt hangcsoportot t-nek ejtjük.
Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhétől öregbül a kamra.
(Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal)
- · Az asszonánc:
Mert fájna most felhőtlen ég,
Mosolygó, sima tengerarc,
Élénk, verőfényes vidék -
Óh, fájna most nekem e rajz.
(Arany János: Ősszel)
Ha a mássalhangzók rokon hangzásúak (d-t; k-g stb. ) akkor az asszonánc közel áll a tiszta rímhez. (Hivatalos nevükön a zöngés - zöngétlen mássalhangzó párokról beszélünk: p-b; f-v; t-d; sz-z; c-dz; s-zs; cs-dzs; ty-gy; k-g.)
Meg kell még említeni egy másik minőségi különbséget is a rímekben:
- · Éles rím (Hímrím)
Pl: talán-falán; erény-szerény; temető és te meg ő
És Bendegúz és Detre szász
kezet kézben ropogva ráz.
(Arany János: Keveháza)
- · Tompa rím (Nőrím)
Pl.: élt-béget; bárka-márka
Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal,
(József Attila: Karóval jöttél)
Az éles és tompa rímek váltakozásának fontos szerepe van a nyugat-európai rímes verselésben.
A magyaros vers általában rímes. Persze, nem ez teszi magyarossá, hanem hangsúlyviszonyai alapján ütemes.
A rímek elhelyezkedése a versszakképzés alapja.
Előfordul, hogy a költő nem bontja strófákra (szakaszokra) a verset, csak olyan helyen kezd új versszakot, ahol új gondolat kezdődik. (Ez figyelemre méltó gondolat!)
A szakasz: verstani egység. A gondolati egység jó, ha egybeesik vele, de nem szükségszerű.
Rímformák:
• Leggyakoribb a tiszta párrímes szakaszok közül a négysoros, amelyben két-két párrímes sor alkot egy verstani egységet. (aabb )
Estve jött a parancsolat
Violaszín pecsét alatt.
(Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi… )
- • A csoportrímelésű (bokorrím) három és négysoros szakaszok főleg a XVIII. sz. előtt voltak szokásban. (aaa); (bbb )
Képlete: a a a (a) ...
Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak
Mint az árnyék leng a csónak.
Vajda János: Nádas tavon
A négysoros, félrímes szakaszok népdal eredetűek. (xaxa)
És ekkor még szivem kigyúl,
Mint hosszu téli éjjelen
Montblanc örök hava,
Ha túl a fölkelő nap megjelen...
Vajda János: Húsz év múlva
- • A keresztrím műköltészeti termék, nincs a népköltészetben (néhány helyet leszámítva) előzménye. (abab )
A falunak tornya karcsú,
Körül karcsú könnyű fák
Falu fölött vörösarcú,
Sárga bajszú holdvilág.
(Babits Mihály: Augusztus)
- • Az ölelkező rímes, négysoros versszak a magyaros verselésben ritka. (abba)
Fut a rabló megrakottan,
Nyomja vállát súlyos préda;
S a bitang nép, a sok céda,
Veszekedik a lopotton.
(Arany János: Az egri leány)
- Ráütő, rácsapó rím
Ráütő, rácsapó rím: a felelő rímet váratlanul egy harmadik is követi.
Képlete: x a x a a (vagy: a b a b b)
Ó költő tisztán élj te most,
mint a széljárta havasok
lakói és oly bűntelen,
mint jámbor, régi képeken
pöttömnyi gyermek Jézusok.
S oly keményen is, mint a sok
sebtől vérző, nagy farkasok.
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt
- Visszatérő rím
Visszatérő rím: a felelő rímre a vers további részében még egy sor rímel.
Pl.: a a x a (vagy: a a b b a)
Indulj, dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke
Összetett strófa-szerkezetek
1. Balassi-versszak a régi hatütemű tizenkilences három részre bontásából keletkezett. Két ősi hatos és egy kétütemű hetes alkotta.
- Ez a hosszú sor rendszerint csoportrímes.
Mindennap jó reggelt ezen repültök el szóldogálván darvaim.
Reátok néztemben hullnak keservemben szemeimből könnyeim,
hogy szép szerelmesem jut eszembe nekem megújulnak kínjaim.
Ezt törte három sorrá Balassi, úgy, hogy a két ősi hatost is rímeltette.
Mindennap jó reggelt a6
ezen repültök el a6
szóldogálván darvaim. b7
Reátok néztemben c6
hullnak keservemben c6
szemeimből könnyeim, b7
hogy szép szerelmesem d6
jut eszembe nekem d6
megújulnak kínjaim. b7
(Balassi Bálint: Darvaknak szól)
Ezt a versformát és változatait Ady Endre is kedvelte.
2. A Himfy-szakasz Kisfaludy Sándor konstrukciója. Ez 12 soros, ősi nyolcasok és kétütemű hetesek kapcsolódása ezzel a rímképlettel: (ababcdcdeeff)Az a,c,e sorok ősi nyolcasok, a b,d,f sorok hetesek.
Nagyon kecses versforma.
Egy példa a kortárs költészetből:
Érted-e a munkaváros
Felujjongó nagy dalát?
Míg a hajnal félve szálldos,
Felrázza az éjszakát:
Hallod? A reggel imája!
Vasból pattant, szétzilált
Hangok égő áriája,
Égig érő trombiták,
Felsípolva, feldalolva,
Messze, kéken összefolyva,
Hol pirosból kél az ég,
Azt dalolják: élni szép!
(Weöres Sándor: Himfy-strófák)
• Említsük meg a rímelés egy érdekes formáját is, amikor az egymást követő szavak első hangja cseng össze, az alliterációt.
...magányosság vitéze,
magam ellen vitéz
barangoló borongó
ki bamba bún borong,
borzongó bús borongó
baráttalan bolond
(Babits Mihály: Egy szomorú vers)