A rímről

Mi a rím?

A rím: a szavak szóvégi összecsengése.

A rím hatását növelheti továbbá:

a rím terjedelme, tisztasága, ritmikai egyezése, újszerűsége és esetleg a hasonló-azonos hangzású szavak jelentései közötti kapcsolat is.

A rímelő sorvégek közül az első a rímhívó, a második a felelő vagy válaszoló rím.
A nem rímelő ("rímtelen" ) sor neve a különben rímes versben a vaksor, a jele: x.

A rím az elhelyezkedését tekintve végrím, de ritkábban a verssorok más helyein is előfordulhat, pl. belső rímként, vagy alliterációként a szavak elején.

A rím terjedelmét a rímelő egység szótagszámával mérjük. A rímek vagy csak a végső szótagban jelennek meg, vagy több szótagra is kiterjednek.
Arra azonban vigyázni kell, hogy a három szótagú, vagy annál hosszabb rímek már szójátéknak hatnak. Ha a költő azt gondolván, hogy művészibb lesz a verse, ha nyújtja a rímet, legtöbbször ellenkező hatást ér el, verse groteszkké válik.
Ismert ebben a műfajban:

A mohácsi kompon álltam
s ezt a verset komponáltam...

Még egy ilyen adomát:
s a rendőrnek adom át...

A fentiek már a szójáték kategóriába tartoznak.)

Nézzük tehát a rímek fajtáit az összecsengés minősége szerint:

•  A tiszta rím:

A rímek nem egyenlő erővel csendülnek össze, ezt mindannyian érezzük.
Pl.: halál - talál; erény - szerény
A tisztán rímelő szótagokban minden hangzó azonos. Ez azonban nem a leírt betűt jelenti, csak a kiejtés számít.
Pl. fáradt - járat Ez tiszta rím, mert a dt hangcsoportot t-nek ejtjük.

Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhétől öregbül a kamra.
(Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal)

• · Az asszonánc:

A rímelés alsóbb fokozatait, melyben nem minden hangzó azonos, asszonáncnak nevezik. Az asszonáncnak is különböző fokozatai vannak. A magánhangzóknak itt is azonosaknak kell lenniük, de a mássalhangzók eltérőek.

Mert fájna most felhőtlen ég,
Mosolygó, sima tengerarc,
Élénk, verőfényes vidék -
Óh, fájna most nekem e rajz.
(Arany János: Ősszel)

Ha a mássalhangzók rokon hangzásúak (d-t; k-g stb. ) akkor az asszonánc közel áll a tiszta rímhez. (Hivatalos nevükön a zöngés - zöngétlen mássalhangzó párokról beszélünk: p-b; f-v; t-d; sz-z; c-dz; s-zs; cs-dzs; ty-gy; k-g.)

Meg kell még említeni egy másik minőségi különbséget is a rímekben:

• · Éles rím (Hímrím)

Ha a végső szótag hosszú és előtte rövid szótag áll, a rím kicsendülése a sor legvégére esik: ezt nevezzük éles rímnek. Az éles rím akár egy szótagos is lehet.
Pl: talán-falán; erény-szerény; temető és te meg ő

És Bendegúz és Detre szász
kezet kézben ropogva ráz.
(Arany János: Keveháza)

• · Tompa rím (Nőrím)

A fordítottja, ha az utolsó előtti szótag hosszú és a sorvégi utolsó szótag rövid. Itt azösszecsendülés nyomatéka az utolsó előtti szótagra esik. Ez a tompa rím. A tompa rím mindig két szótagú.
Pl.: élt-béget; bárka-márka

Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal,
(József Attila: Karóval jöttél)

Az éles és tompa rímek váltakozásának fontos szerepe van a nyugat-európai rímes verselésben.




A magyaros vers általában rímes. Persze, nem ez teszi magyarossá, hanem hangsúlyviszonyai alapján ütemes.
A rímek elhelyezkedése a versszakképzés alapja.
Előfordul, hogy a költő nem bontja strófákra (szakaszokra) a verset, csak olyan helyen kezd új versszakot, ahol új gondolat kezdődik. (Ez figyelemre méltó gondolat!)

A szakasz: verstani egység. A gondolati egység jó, ha egybeesik vele, de nem szükségszerű.

Rímformák:

• Leggyakoribb a tiszta párrímes szakaszok közül a négysoros, amelyben két-két párrímes sor alkot egy verstani egységet. (aabb )

Estve jött a parancsolat
Violaszín pecsét alatt.
(Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi… )

• • A csoportrímelésű (bokorrím) három és négysoros szakaszok főleg a XVIII. sz. előtt voltak szokásban. (aaa); (bbb )

• Képlete: a a a (a) ...

  
  Fönn az égen ragyogó nap.
  Csillanó tükrén a tónak
  Mint az árnyék leng a csónak.
  Vajda János: Nádas tavon

• A négysoros, félrímes szakaszok népdal eredetűek. (xaxa)

• És ekkor még szivem kigyúl,
  Mint hosszu téli éjjelen
  Montblanc örök hava,
  Ha túl a fölkelő nap megjelen...
  Vajda János: Húsz év múlva

• • A keresztrím műköltészeti termék, nincs a népköltészetben (néhány helyet leszámítva) előzménye. (abab )

A falunak tornya karcsú,
Körül karcsú könnyű fák
Falu fölött vörösarcú,
Sárga bajszú holdvilág.
(Babits Mihály: Augusztus)

• • Az ölelkező rímes, négysoros versszak a magyaros verselésben ritka. (abba)

Fut a rabló megrakottan,
Nyomja vállát súlyos préda;
S a bitang nép, a sok céda,
Veszekedik a lopotton.
(Arany János: Az egri leány)

• Ráütő, rácsapó rím

Ráütő, rácsapó rím: a felelő rímet váratlanul egy harmadik is követi.

Képlete: x a x a a (vagy: a b a b b)

Ó költő tisztán élj te most,
mint a széljárta havasok
lakói és oly bűntelen,
mint jámbor, régi képeken
pöttömnyi gyermek Jézusok.

 

S oly keményen is, mint a sok
sebtől vérző, nagy farkasok.
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt

• Visszatérő rím

Visszatérő rím: a felelő rímre a vers további részében még egy sor rímel.

Pl.: a a x a (vagy: a a b b a)

Indulj, dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke

Összetett strófa-szerkezetek

1. Balassi-versszak a régi hatütemű tizenkilences három részre bontásából keletkezett. Két ősi hatos és egy kétütemű hetes alkotta.

• Ez a hosszú sor rendszerint csoportrímes.

Mindennap jó reggelt ezen repültök el szóldogálván darvaim.
Reátok néztemben hullnak keservemben szemeimből könnyeim,
hogy szép szerelmesem jut eszembe nekem megújulnak kínjaim.

Ezt törte három sorrá Balassi, úgy, hogy a két ősi hatost is rímeltette.

Mindennap jó reggelt a6
ezen repültök el a6
szóldogálván darvaim. b7
Reátok néztemben c6
hullnak keservemben c6
szemeimből könnyeim, b7
hogy szép szerelmesem d6
jut eszembe nekem d6
megújulnak kínjaim. b7
(Balassi Bálint: Darvaknak szól)

Ezt a versformát és változatait Ady Endre is kedvelte.

2. A Himfy-szakasz Kisfaludy Sándor konstrukciója. Ez 12 soros, ősi nyolcasok és kétütemű hetesek kapcsolódása ezzel a rímképlettel: (ababcdcdeeff)Az a,c,e sorok ősi nyolcasok, a b,d,f sorok hetesek.

Nagyon kecses versforma.
Egy példa a kortárs költészetből:

Érted-e a munkaváros
Felujjongó nagy dalát?
Míg a hajnal félve szálldos,
Felrázza az éjszakát:
Hallod? A reggel imája!
Vasból pattant, szétzilált
Hangok égő áriája,
Égig érő trombiták,
Felsípolva, feldalolva,
Messze, kéken összefolyva,
Hol pirosból kél az ég,
Azt dalolják: élni szép!
(Weöres Sándor: Himfy-strófák)

• Említsük meg a rímelés egy érdekes formáját is, amikor az egymást követő szavak első hangja cseng össze, az alliterációt.

...magányosság vitéze,
magam ellen vitéz
barangoló borongó
ki bamba bún borong,
borzongó bús borongó
baráttalan bolond
(Babits Mihály: Egy szomorú vers)