Verstan és környéke

Egyéb
Marie_Marel•  2013. május 26. 13:04

Grétsy László véleménye az ikes igékről


Dr. Grétsy László
2005. 10.29.
-


Az ikes ragozásról már fél évszázada tudjuk, hogy halálra van ítélve. Lőrincze Lajos, jeles elődöm már 1953-ban megírta Ikes ige - ikes iga című nevezetes cikkét. Az ikes ragozás paradigmarendszere már annyira megromlott, megbomlott, hogy ezt a ragozási formát bűn volna védeni. Pusztul is, elég erőteljesen, de még kell egy nemzedéknyi idő, amíg végleg kiszorul a nyelvből. Nem kár érte, hiszen semmi szerepe sincs.

Marie_Marel•  2013. május 26. 12:53

Az "ikes" igékről - Lévai Zoltán

Az "ikes" igékről

 

Százötven évvel ezelőtt a mai "ikes" igék zöme nem volt ikes ige. Példák Arany Jánostól: Gyorsan úsz az égen..., Tiszaparton táboroz a huszárság..., "Jesszust" kiáltoz...

Esz a méreg, amiért ikes igéknek nyilvánították ezeket az igéket pusztán azért, mert egyes szám harmadik személyben száz-egynéhány évvel ezelőtt (utólag!) -ik toldalékot kaptak (ha egy embernek a fejére rendőrsapkát húznak, még nem lesz rendőr!). Hogyan is ragozták egykor az "ikes" igéket:

Arany János: Most fázok, mert van benne mód..., ha elrontom a szót és fázom, nem az én hibám.

Vörösmarty: Áll egy kislak, Emma háza, Oda vágyok én...

Csokonai: De nem vágyok lenni az ország szegénye...

Még a magyartanárok sem merik ikesen ragozni az ikes igék egy részét: válom a feleségemtől; majd ha újra születem; a levelekkel együtt én is lehullom; félek, hogy összeomlom; sohasem hazudom stb.

Ugyanakkor a modoros ikes-pártiak néha még a nem ikes igéket is ikesen ragozzák: könyörgöm; nyöszörgöm; minden reggel edzem.

Még nagyobb a keveredés – a második személyben: nem ikesen ragozott ikes igék: bújsz, ugorsz, okoskodsz, gúnyolódsz stb. (a "hivatalos" bújol, ugrol, okoskodol, gúnyolódol helyett); ikesen ragozott nem ikes igék: ásol, veszel, főzöl, mosol stb. (ásosz, veszesz, főzösz, mososz helyett);

– a feltételes módban: én ennék (a "hivatalos" enném helyett); ő enne (ennék helyett);

– a felszólító módban: azt mondod, hogy egyek (egyem helyett); ő egyen (egyék helyett).

És szinte mindig iktelenül ragozzuk a ható alakot: én ehetek, te ehetsz, ő ehet (ehetem, ehetel, ehetik helyett).

Gyakran hallottam azt az ellenvetést, hogy ezek kivételek, és a kivételek erősítik a szabályt. Hááát... Ha valaki egy régi mondást idéz, akkor ne hagyja le a végét: exceptio firmat regulam in casibus non exceptis – azaz, erősíti, ha az nem kivétel, más szóval, ha a kivétel (is) benne van magában a szabályban. Persze, az ikes igék esetén bele lehetne foglalni a kivételeket is az ikes ragozás szabályaiba, de akkor a szabály kétkötetnyi lenne. Érthető, hogy annak idején volt egy másik mondás is: exceptio probat (proves, prüft stb.) regulam. Vagyis próbára teszi a szabályt: ha túl sok a kivétel, akkor nem lehet szabályról beszélni.

Az ikes ige személyiségi jogainak védelmében: miért van eltiltva az alanyi ragozás lehetőségétől? Ezzel a nyelv kifejezőképességét szegényítjük. Minden külön indokolás helyett egy példa: Én a tejet nem iszom, hanem beleaprított kenyérrel eszem, de néha teát iszok.

Konklúzió: Kevesen veszik tudomásul, hogy "az ikes ragozás, mint rendszer, nem él" (lásd: Nyelvművelő kézikönyv, továbbá Grétsy László kijelentését: "Az ikes ragozásról már fél évszázada tudjuk, hogy halálra van ítélve. Lőrincze Lajos, jeles elődöm már 1953-ban megírta Ikes ige – ikes iga című nevezetes cikkét. Az ikes ragozás paradigmarendszere már annyira megromlott, megbomlott, hogy ezt a ragozási formát bűn volna védeni.

Ikes igék természetesen vannak. De minden igét úgy kell ragozni, ahogy azt a kifejezőkészség (sört iszok, de a bort nem iszom, mert nem szeretem), az egyértelműség (ő ehet – ők ehetik) és a jó hangzás (válom – válok) kívánja. Ez nem zárja ki azt, hogy az "igazi" ikes igék esetében továbbra is az ikes ragozás szabályait alkalmazza valaki akár megszokásból, akár stílusérzéke szerint (például gondolkodom gondolkodok helyett). De senki ne várja el, hogy mások is kövessék példáját, mint az egyetlen helyes stílust. S aki az eszek-iszok-ot hallja, ne bigygyessze le ajkát, ne gondolja az illetőről, hogy műveletlen bunkó, inkább nézzen utána, nem az ő műveltségében van-e valami elmaradottság.

Lévai Zoltán

(Édes Anyanyelvünk)

2009.02. 17.

Marie_Marel•  2013. május 26. 12:44

Ikes ige - ikes iga* - Dr. Szathmári István

Ikes ige - ikes iga* 

Arany János: Grammatika versben
(Részlet)

Mert a nyelvnek is van pestises járványa.
Ha nem volna, csinál doktora, bábája.
Mi a nyelvet rontja, az a legfőbb veszély:
hogy még a paraszt is mind magyarul beszél.
Grammatikát nem tud, hiába csináljuk.
Úgy beszél, mint apja, nem halad a korral,
nemes oltvány helyett él ősi vackorral.
Ikes vagy nem ikes, azzal nem törődik,
szóval annyi bűne, a mennyi mondása:
ez a paraszt beszéd nagy isten-csapása.
Törvény kell a nyelvnek, mert különben elvész.
Törvényét ki szabja, mint az a sok nyelvész,
az a három, négyszáz tudós képviselő,
kik egy-egy indítványt sűrűn hoznak elő,
sőt nem is indítványt, mert törvénnyé kenik:
önnön bogarába szerelmes mindenik.  A mai "ikes" igék zöme álikes, százötven évvel ezelőtt még nem volt ikes ige. Példák Arany Jánostól: Gyorsan úsz az égen...
Tiszaparton táboroz a huszárság...
"Jesszust" kiáltoz...
Az alsó hangok mélyén kaparász...
Daliák lelke megjelen...
Rikoltoz a bagoly...
Vér foly az utcán...
Az ifjúság ... rendben Gyűl össze a hálóteremben...
...kimondani haboz,
Szavában ingadoz...
Duna vize lefelé foly...
Vérszagra gyűl az éji vad...
...mosolygása derült életkedvet hazud. Esz a méreg, amiért ezekre az álikes igékre pusztán azért, mert egyes szám harmadik személyben  -ik toldalékkal megfejelték, az ikes ragozást tették kötelezővé (ha egy embernek a fejére rendőrsapkát húznak, még nem lesz rendőr!). A nem nagyszámú igazi, eredeti ikes igék szenvedő-visszaható értelműek, a tárgyas és az alanyi ragozás vonatkozásában semlegesek (emelkedik, törik, tetszik stb.)

Hogyan is ragozták  egykor az ikes igéket?

Arany János: Most fázok, mert van benne mód..., ha elrontom a szót és fázom, nem az én hibám.
Vörösmarty:Áll egy kislak, Emma háza, Oda vágyok én...
Katona József: Róllad emlékezek...
Csokonai: De nem vágyok lenni az ország szegénye... 
Ráday Pál: ...most szívből búcsúzok.
Buga Jakab éneke: Csak úgy dohányozok, az midőn éhezek, Még a magyartanárok sem merik ikesen ragozni az ikes igék egy részét: válom a feleségemtől; majd ha újra születem; a levelekkel együtt én is lehullom; félek, hogy összeomlom; sohasem hazudom stb. Ugye, milyen nevetséges lenne?

Ugyanakkor a modoros ikes-pártiak néha még a nem ikes igéket is ikesen ragozzák: könyörgöm; nyöszörgöm; minden reggel edzem.

Még nagyobb a keveredés a 

...második személyben:
.......nem ikesen ragozott ikes igék: bújsz, ugorsz, okoskodsz, gúnyolódsz stb. (a "hivatalos" bújol, ugrol, okoskodol, gúnyolódol helyett); 
.......ikesen ragozott nem ikes igék: ásol, veszel, főzöl, mosol stb. (ásosz, veszesz, főzösz, mososz helyett).

...feltételes módban: én ennék (a "hivatalos" enném helyett); ő enne (ennék helyett).

...felszólító módban: azt mondod, hogy egyek (egyem helyett); ő egyen (egyék helyett).

...a ható alakot szinte mindig "iktelenül" ragozzuk: én ehetek, te ehetsz, ő ehet (ehetem, ehetel, ehetik helyett).

Gyakran hallottam azt az ellenvetést, hogy ezek kivételek, és a kivételek erősítik a szabályt. Hááát... Ha valaki egy régi mondást idéz, akkor ne hagyja le a végét: exceptio firmat regulam in casibus non exceptis - azaz, erősíti, ha az nem kivétel, más szóval, ha a kivétel (is) benne van magában a szabályban. Persze, az ikes igék esetén bele lehetne foglalni a kivételeket is az ikes ragozás szabályaiba, de akkor a szabály két kötetnyi lenne. Érthető, hogy annak idején volt egy másik mondás is: exceptio probat (proves, prüft stb.) regulam.  Vagyis próbára teszi a szabályt: ha túl sok a kivétel, akkor nem lehet szabályról beszélni.

Az ikes ige személyiségi jogainak védelmében: miért tiltják el az alanyi ragozás lehetőségétől? Ezzel a nyelv kifejezőképességét szegényítjük. Minden külön indokolás helyett egy példa: az aludttejet nem iszom, hanem kanállal eszem, de legtöbbször sima tejet iszok.

Konklúzió: Kevesen veszik tudomásul, hogy az "ikes ragozás, mint rendszer, nem él" (lásd: Nyelvművelő kézikönyv, továbbá Grétsy László kijelentését: "Az ikes ragozásról már fél évszázada tudjuk, hogy halálra van ítélve. Lőrincze Lajos, jeles elődöm már 1953-ban megírta Ikes ige - ikes iga című nevezetes cikkét. Az ikes ragozás paradigmarendszere már annyira megromlott, megbomlott, hogy ezt a ragozási formát bűn volna védeni. Pusztul is, elég erőteljesen, de még kell egy nemzedéknyi idő, amíg végleg kiszorul a nyelvből. Nem kár érte, hiszen semmi szerepe sincs."). Ehhez hozzátenném, hogy csak a "művelt" társaságban kell egy nemzedéknyi idő a leszokáshoz, a "műveletlen" nép sosem használta az ikes ragozást. (Persze lehet, hogy a "művelt" társaságnak egy nemzedéknyi idő sem lesz elég.)

Ikes igék természetesen vannak. De minden igét úgy kell ragozni, ahogy azt a kifejezőkészség (aludtej!), az egyértelműségehet - ők ehetik) és a jó hangzás (válom - válok) kívánja. Ez nem zárja ki azt, hogy az "igazi" ikes igék esetében továbbra is az ikes ragozás szabályait alkalmazza valaki akár megszokásból, akár "választékos" stílusa miatt. De senki ne várja el, hogy mások is kövessék példáját, mint egyetlen helyes stílust. S aki az eszek-iszokozok-at hallja, ne biggyessze le ajkát, ne gondolja az illetőről, hogy műveletlen bunkó, inkább nézzen utána, nem az ő műveltségében van-e valami elmaradottság (olvasta-e Lőrinczét vagy a Nyelvművelő kézikönyvet!). 
 

Mindezt azért írtam, mert előttem teljesen érthetetlen, hogy a mai tankönyvekben is ugyanúgy tanítják az ikesige-ragozást, mint a fél évszázaddal ezelőttiekben! Az ugyanúgy alatt azt értem, hogy egy szó sincs bennük arról, miszerint ez egy elavult ragozási forma. Természetesen kell tanítani, hogy volt valaha ikes ragozás, mint ahogy volt szenvedő ragozás is, de ezek ma már - legalább is kötelező jelleggel - nem használtatnak. A valóság az, hogy a forgalomban lévő tankönyvek alapján a pedagógusok ma is könyörtelenül beleverik az ikes ragozást a nebulók fejébe - az egyes szám első személy vonatkozásában (csak abban!) Hisz annak idején az ő fejükbe is beleverték. ... Megjegyzés: A fenti írást a Köznevelés azért nem közölte, mert sem színvonalában, sem tartalmában nem felel meg a folyóirat igényeinek.

U.i.: Még néhány idézet:

"Minden a mellett szól, hogy rázzuk le az  i k e s  i g á t, beszéljünk és írjunk úgy, ahogy a magyar népnek legnagyobb része: eszek, iszok, aluszok, enne, inna, ehetek, ihatsz stb. stb.... Az iskolai hagyomány nagyon megnehezíti az ikes ragozás rendezését. Hogy az irodalomban is lassanként visszatérhessünk a természetes fejlődéshez, egyelőre az ikes igéknek ragozásában teljes szabadságot kellene engedni s tartózkodni mind a reakciótól, mind pedig a radikális politikától."(Simonyi Zsigmond: Helyes magyarság. Budapest, 1914.)

"Néha úgyis bajos a nyelvszokásnak megállapítása és szabályokba foglalása, sőt vannak olyan esetek is, hogy a hagyományos nyelvtani szabályok ellenkeznek az általános népies nyelvszokással. Legnevezetesebb ilyen eset, mely annyi vitára adott okot, különösen Révai és Verseghy között, az ikes ragozás kérdése. Kétségtelen, hogy a hajdani élőbeszéd pontosan megkülönböztette az egyes számban az ikes és iktelen igék ragozását, de kétségtelen az is, hogy a mai élőbeszéd s kivált a nép nyelve legtöbb vidéken nem tartja magát azokhoz a nyelvtani szabályokhoz, melyeket a tudósok a régi nyelvemlékekből vontak el. A Ny.-ről egész nagy irodalmunk van (fölsorolását l. A magyar nyelv [1891] c. munka végén). Legtöbb ide vonatkozó értekezést és apróbb fejtegetést közölt s közöl folyvást a Magyar Nyelvőr c. havi folyóirat (l. o.). V. ö. Simonyi, Antibarbarus (1879); P. Thewrewk E., A helyes magyarság elvei (1873)." (Pallas nagy lexikona)

Bár Révai Miklós az ikes ragozást a 19. század elején felújítja, Kazinczyék kötelezővé is teszik az irodalomban, de mivel ennek a ragozásfajtának külön funkciója már nem volt, kiszorulása folytatódik, sőt felerősödik. A 19. század végén a felszólító és a feltételes mód egyes szám első és harmadik személyében az iktelen formák terjednek el, nemcsak a beszélt és újságnyelvben, hanem egyes íróknál is (lakjam helyett lakjak, lakjék helyett lakjon, laknám helyett laknék, laknék helyett lakna).(

Dr. Szathmári István)

* Lőrincze Lajostól kölcsön vett cím

Marie_Marel•  2013. május 14. 14:22

Virtuális beszélgetés a Pánsíp Irodalmi Szalonban

Virtuális beszélgetés a Pánsíp Irodalmi Szalonban

"mi apró dolgokon múlik az élet"

2002. januárjában

 

Bagu László
volt a Pánsíp Irodalmi Szalon vendége


Horváth Orsolya kérdezi:

- Miért tartod lényegesnek a központozás elmaradását a verseidben?


"- azt hiszem az írásmódom szülte, hozta, hogy elmaradt, abbamaradt a központozás, hogy abbahagytam, arra sem emlékszem, mikor. egyszerűen azért, mert mivel nem a "klasszikus" egész mondatokat, mondatszerkezeteket írom, használom, s mert tördelem a szöveget, aprítom és egybefolyatom a mondatokat, v. folyamokat képezek, áthajlások vannak, így sok értelmét nem találtam, rendeltetését vesztette. egy szó ugyanúgy kapcsolható a mondat végéhez, mint egy másik elejéhez, ezzel több jelentést tudok neki adni, illetve egy válaszlehetőséget is felkínálok. azért a központozással egészen nem hagytam fel. ott, ahol pontosan jelezni akarom a mondatvégeket, ha azt akarom, hogy odaérve álljanak meg, ha valamiféle szakaszolást, ütemet akarok, kiteszem a pontokat vagy valamit (= /), de ilyenből kevesebb van. de nem használok nagy kezdőbetűt, hiszen az már kétszeres jelölés lenne. nálam ez jön be. aztán most már egészen megszoktam meg tetszik is, így levelezésemben is ezt használom (mármint a kisbetűs központozottat). de nem olyan új dolog ez."

Marie_Marel•  2013. április 25. 15:33

Verselemzés felépítése - irodalom órán

Verselemzés felépítése 2011.12.18

 

Verselemzés felépítése

Alapszabályok

  • A fogalmazást bekezdésekre osztjuk, a tárgyalásban is minden elemzési szempontot külön bekezdésbe szerkesztünk.
  • Nem kell kiírni, hogy bevezetés, tárgyalás, stb.

  • A szöveg mondatokat és ne vázlatos elemeket tartalmazzon ROSSZ: Metafora: "rózsám" JÓ: A költői én a rózsám metaforával érzékelteti szerelmét múzsája iránt. A rózsa, mint jelkép a szerelmet, boldogságot, fiatalságot, szépséget emeli ki a versben.

  • Ne legyenek szóismétlések.

  • Egy gondolat csak egyszer jelenjen meg.

  • Ha megnevezel egy költői eszközt, idézd! (idézőjel használatával)

Bevezetés (még nem elemezzük a konkrét szöveget)

  • Költőt elhelyezni korban, stílusban pl. Szabó Lőrinc a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. (nem életrajz)
  • Érdekességeket, a művészetére általánosan jellemző elemeket megemlíteni pl. Ady költészetére jellemző volt a szimbólumok használata, műveiben gyakoriak az ellentétek, érdekesség, hogy verseinek általában háromszavas címeket adott.

  • A mű témájáról egy-két általános megállapítás pl. A szerelem minden ember életének egy kiemelkedő érzése, mely minden művészeti ágban fontos ihlető erő. Petőfi szerelmi költészetének különlegessége, hogy verseit nem egy elérhetetlen múzsához, hanem hitveséhez írta.

Tárgyalás (a szöveg értelmezése)

  • Cím elemézse: benne lévő jelképek vizsgálata, milyen hangulatú versre utal, témajelölő/műfajjelölő pl. A címben megjelenő híd jelképesen a múltat és a jelent köti össze, már a címből következtethetünk rá, hogy a költői én élete válaszút elé érkezett.
  • Műforma: versszakok, verssorok, megnevezni, azt is ha szabályos versszakokra van osztva (hány versszak, hány sorosak), és azt is, ha nincs versszakokra osztva. Pl. A vers nincs versszakokra osztva, mintha a gondolatok, érzékek sokasága nem engedné meg a szabályos egységekre való tagolást, a verssorok hosszának szabálytalansága érzelmi zaklatottságra utal.

  • Általános mondanivaló összegzése (nem a tartalom elmesélése) pl. A műben megjelenik a forradalmi szenvedély, a költői én buzdítja, bátorítja a magyarokat, hogy csak összefogással tudunk sikereket elérni. A romantika korára jellemző volt, hogy a művészek feladatuknak tartották a haza sorsáért való küzdelmet mind a művészetükben, mind a magánéletükben.

  • Szerkezet: van-e nagy váltás a műben, (tartalmi, hangulatbeli, időbeli múlt- jelen), keretes szerkezet, visszatérő refrén pl. A versszakok végén visszatérő sor: "Oh, irgalom atyja ne hagyj el" imaszerűen ismétlődik, fokozza Ágnes asszonny őrületét, időtlenné teszi a szenvedést, hiszen a mű végéig bocsánatért könyörög, de a lelkiismerete nem engedi meg, hogy elérkezzen a megváltás.

 

  • Költői eszközök értelmezése - NEM kisiskolás módon: az 1. versszakban..., a 2. verssazkban... - folyamatosan a szövegben (érdemes közben vázlatot készíteni). Ne ugyanabból a költői eszközből soroljon fel többet, próbáljon meg minél többől.

Költői képek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, allegória, szimbólum, metonímia, szinesztézia

Zenei eszközök: rímelés, alliteráció, hangutánzó szavak

Ismétlések: szóismétlések, tőismétlések, anafora, refrén + halmozás; Mindig meg kell nézni, miért pont az a szövegegység ismétlődik (hiszen azt kiemeli, hangsúlyozza) pl. A fekete szó ismétlése felerősíti a világ romlottságának, reménytelenségének érzését, a versen végigvonul ez a szín, folyamatos visszatérése feszültséget kelt.

Mondattípusok: mindig megvizsgálni, pl. sok felkiáltás - érzelmi zaklatottság. költői kérdés, többszörösen összetett mondatok, egyszerű tőmondatok - leegyszerűsített közlés (forma minimuma gyakran a tartalom maximuma-magyarul: kevés szóval sokat mondd)

Soráthajlás: a gondolatok, érzések szabad áramlását segíti elő

Érzékterületek: akusztikai, vizuális stb. hatások dominálnak-e

Logikai viszonyok: elsősorban ellentét, látszólagos ellentét - paradoxon (gyűlölök és szeretek), oximoron (édes mostoha, jelző és jelzett szó között)

Fontos, hogy ne csak felismerje, hanem értelmezze is a költői eszközt! Pl. a "kezed párnámra hull/elalvó nyjrfaág!" metaforában szinte megjelenik előttünk a szeretett nő kecsessége, mozdulatainak finomsága, a szerelem érzésének meghittsége.

Befejezés (új dolgot már nem mondunk a szövegről)

  • mondanivaló összegzése
  • saját válemény erőteljesebb kiemelése - érvekkel pl. Nekem tetszett ez a vers, mert én is gyakran foglalkozom azzal a gondolattal, hogy létezik-e örök szerelem. Erre persze nincsen megkérdőjelezhetetlen válasz, de ez a szerelmes vers hűen érzékelteti ennek az érzésnek a szenvedélyességét.

 

 Forrás: http://www.eszesek.eoldal.hu/cikkek/irodalom/verselemzes-felepitese.html

  ****


 

A verselemzés vázlata és alapfogalmai

 

  1. Irodalomtörténeti elemzés

a) A vers elhelyezése az irodalom, a stílusok történetében

Stílusirányzat, stílusjegy, téma, motívum, toposz,

 

b) A vers elhelyezése a szerző életművében

Kötet, életrajzi események megjelenése, hatása

 

c) A vers és a történelmi háttér összefüggése

Keletkezés időpontja, történelmi események megjelenése, hatása

 

  1. Szöveghű elemzés

A vers szöveghű elemzésének elején mindig foglaljuk össze, hogy a részk (az elemek), hogyan szolgálják a vers egészének üzenetét, hatását!

A versben a tertalmi és a formai lemek is ezt az üzenetet szolgálják!

Üzenet, alapgondolat, mondanivaló, látvány

 

a) A vers alapszituációjának bemutatása. Mit tudunk meg a lírai én (beszélő) személyéről? Kinek a nevében szólal meg a költő?

Alapszituáció, szempont (perspektíva), vershelyzet, szerep

Látomás, látvány,  fikció, mítosz, szimbólum,

b) A vers szerkezete

  • Gondolatmenet  szintjén: gondolatritmus, visszatérő gondolatok, idő- és értékszembesítés, keret, eseménysor, ellentétek, práhuzamok, fokozás, halmozás, ismétlés, költői kérdés
  • Mondatok szintén: mondatszerkesztés, mondat és versszak viszonya, körmondat
  • Szavak szintjén: szókincs, domináns szófajok, rímelő szavak, szórend
  • Hangok szintjén: hangszimbolika

c) Költői eszközök és a vers üzenete:

  • A képszerűség költői eszközei: szimbólum, allegória, metafora, metonimia, oximoron, hasonlat, ellentét, megszemélyesítés
  • A vers zeneiség kifejezőeszközei: rím, tiszta rím, alliteráció, figura etimologica, enjambement (áthajlás), akusztikus hatások

d) A vers műfaji és stilisztikai jegyei és a vers üzenete:

  • A vers műfajának és üzenetének megfogalmazása: dal, epigramma, óda, himnusz, elégia, ars poetica, episztola, rapszódia, zsoltár, ballada, képvers
  • A vers stílusrétege:  szónoki, hétköznapi (társalgási), tudományos
  • A vers stílusárnyalatai: ironikus, gúnyos, groteszk, durva, emelkedett, fenséges, régies, neológ

e) A vers formája és üzenetének összefüggése:

  • Verselés: időmértékes, ütemhangsúlyos (disztihon, verslábak), szimultán, szabadvers
  • Rímképlet: párosrím, ölelkező rím, bokorrím, szonett-forma, ballada-forma

f) A cím és a szöveg összefüggésének bemutatása

 

 

  1. Egyéni szempontú elemzés

 

a)      Tetszés vagy elutasítás: miért jó, miért igaz, milyen érzelmet vált ki, benyomás, összkép

b)      Asszociációk, képzettársítások: emlékek, vágyak, hasonló olvasmányélmények

c)      „Változtasd meg élted!”

Forrás :Érettségi 2010, Már kiadott anyag, Verselemzési szempontok  http://sztg0600.blog.hu/2010/04/24/verselemzesi_szempontok_mar_kiadott_anyag

****

 

A verselemzés szempontjai + egy jópofa példa

 

https://docs.google.com/document/d/1TyclW41EXpsZ_7rl1EnM7Gj1hYHzw2K1CUal2LEU8Mw/edit?pli=1

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom