Kőtörő

Mint minden emberből
kiszakajtott az anyaöl
lettem én porcból
húsból, kasul haladó
zavart ideg, hogy
törjek meg a lét béklyóin át
hatalmas balga agykoponyát.
Roppan a csont, szakadt húsból
vért ont lélekfeszület.
Embert szül és temet szívet
eme pattanásig duzzadt őrület.
 Mert dől magába cseppnyi kebel
ha harcol a térrel miként az
telhetetlen egy képpel vagy szóval.
Izzó pokol tőr a fej
méhéből robbanó vérkör
ahogy szúrja át csigolyákon
 a fájdalom hatalmas köve!
Sziszüphosz vagyok én
e Föld apró röge...