graffiti
Bulvár1-2-1
pára kavarog és meleg van
lassan elönt a félhomály
benn házban panelban
fényt indukál
kinn sétáló árnyak
1-2-1
élet a késő délutánnak
persze egyre megy
zöldek barnásba csúsznak
lenn tócsa van
ősz íze van a csóknak
stb tam-ta-tamm
pöstön
a dunán túl
lehajló bokrok
s az idő múl
mi mind bolondok
barna vörös és zöldes
hullámzik a túloldalon
az ember többes
bár mind tagadom
a folyó folyik
akár az idő
s valaki tojik
és nincsen tető
az álmokon sem
se a vágyakon
ez ilyen jam
és inkább ráhagyom
most
lassú eső csepeg
s pára száll
az őszben elveszek
szalmaszál
hulló levél között
a béke van
minden kötött
s tudattalan
ma már
langy-meleg éj
meredély
és ha tűnik el
bágyadt lepel
kerül a tájra
máma
szél a felleget
látod integet
fentről az isten
azt hittem
de végülis más
fényvillanás
az élet csupán
ma már
borfejtés
kétágú pánsípot fújva
bacchus borát íva
épp fejtődik a bor ma
ki hányzik? a díva
meg kéne még tenger
és sok sok kékek
bár ez a tender
és az én-igények
kiírások s nyerések
hordót a szónoknak
idézet
a holnapnak
s hol laknak az istenek
benned és az egeken túl van
onnan integet
s a borban
is lakozhat valami
kell hogy legyen
túl az óperencián
és az üveghegyen