GRAFFITIK

hideg csendekbe csenget be

a reggeli hova-is

háttérben mantrázik rádió táváris

lady-gaga is unná ha tudná

öltözés-tea-hamm-bekap

aha...vadkelet makeup

délután valamilyen front

szél kergeti a semmit

ez a helyzeten nem ront

és nem érdekel senkit

napfény bágyadtan épp

talán ő a rezignált

az útszélen egy fakép

istennek ministrált

 

nagy sárga fenn

s a sötét lenn

kelet felől piros

a soros

hajnalodik lassan

és egy csomagban

kapjuk a megváltást

s az áldást

álmok hátán az éj

alél

épp busz cammog elő

ő a menő

vagy jövő is lehetne

ha sietne

de múltba réved

aki téved

ez egy ilyen reggel

felírt recept-el

 

 

olyan szép hogy már rémálom

itt dekkolni a holt vágányon

s azért vannak az évfordulók

hogy szaporodjanak csomók

azon a vékony életfonálon

amit a pók szőtt a nyáron

s én lengek rajta mint a lég

pedig nem is olyan rég

azt hittem vannak célok is

és az illúzió nem hamis

hintázok múlt és jövő között

ahová a jelen beköltözött

ideiglenesen tán épp élek

mondja a röppenő lélek

 

tinta-felhők alatt pirosló hajnal

és lassan meg-megáll az ősz

á mit törődök én a bajjal

amúgy is legyőz

pár betű indulásra kv

a nyárból egy nyelet

ennyi is talán kb

és isten szeret