graffiti

miért sárgák a nárciszok

amiért én bort iszok

neon-zöldes kicsi bimbó

zsibongó

sárga fejük bólogat

fogadja a bókokat

s karcsú zöld szár

ideál

itt van az ideje már

kertben fürdenek a vízilovak

fejükön tavirózsasapka

ölelik őket a napsugarak

s rájuknyervog egy macska

lankásról csorog az erdő

lassan csörgedezve

lemosolyog egy felhő

a környezetre

rózsaszín szivárványba tünve

valahol a jóisten is

előszőr azt hittem tünde

de a látvány hamis

illúziók rollereznek a járdán

s rohan utánuk a nevetés

egy zászló leng árván

lengeti a feledés

a fény színeket fest a tájra

zöldek barnák édesek

úgy csinálok mintha fájna

ez a szép eset

áll az idő szinte mindig

7 fok lehet

virágok eddig a szintig

mindig veled

eljő a fagy majd talán

egy villanás

azon a múlt-idő falán

kis csillanás