Ki vagy nekem? /átírt változat/

Ki vagy, mi vagy nekem?
Szeretőm? A magányos éjeken
bársony puha fekhelyem?
Ölelő karod a párnám,
csípőd íve a lepedőm?

Életető vizem?
Hűsítő korty a nyár-melegben,
amikor nem tűrjük ruhánkat,
s lázzal keressük a hűvös szobákat?
Ahol lángokat gyújtunk egymásban.

A hajnali napsugár?
Mi álmot űzőn tavaszi felhők között
virágot s világot ébresztőn jár?
Az esti nyugtató alkonyat?
Mely magához öleli fáradságunkat,

Az álmokat hozó éjszaka?
Mi csillagokat gyújt szemedben,
dalokat dúdol lelkünkben
és tested-testem a paplan
a hajnal hűsében.

Egy hang vagy a madarak dalában?
Egy lágy szonett a szavak
furcsa világában, ahol testünk
az ölelkező rím,
a tercinák jambusa.

A coda vagy létezésemben.