hűséggel

Lelkünkre festett sárga sávok
terelnek gondolatokat sok
sérült sebet szakítva újra,
mert a sommás szavakat várva
csak dadognak az akaratok.

Sakál világ somolyog, gonosz
sereg sereglik itt, ostoroz
a múltidő, sápadt a jövő,
siklik a hold fenn, a felkelő
nap űzi el, árnyat sokszoroz.

Sarokba szorított vágyakat
tép süvítve a szél, szór szerte,
szemétté válnak, sárba hullt
krajcárrá, mássá, és elsatnyult
ölelés simul a semmibe.

Mérleg-értékítélet bilincs
rajtunk, lázadunk, egy rézkilincs
kattan, bevágott ajtó kattan
mögöttünk, és vitathatatlan
igazság akaratunk - a kincs.

Őrizz s vigyázok rád, sérült seb
gyógyul, minden nap egy szép ünnep,
ha szétszórt ruháid díszítik
a padlót, és újra felfeslik
a szivárvány szalag körötted.