A nap felkel

A nap felkel

merészen nyújtózik

az égen virít

délcegen feszít

nézi ijedten

a felhősereg

hogy a nap

milyen kaján módra

nevet

jő a szellő

a felhőket kissé

odébbtolja majd

fátylát végre

megbillenti

lészen ez a dolga

a felhősor mérges lett

mert odébbtolták

orrát fehúzta

a fényt a naptól

 a felhőoszlop 

mind elorozta

beborult az

ég alja

sötét lesz

minden

nincs többé

fényfátyol

mely odébblibben

szellőből vihar lesz

vadul fújó

orgia

szemerkélő

eső helyett a 

rőt földet

vadzuhatag borítja

minden tajtékban úszik

akár az Özönvíz

korában

s úgy vagyok

most én is

akár Noé korábban

úgy úszom tova

ezen óriási árban.