Az élet
Ajánlateminui 2012. szeptember 18. 00:50
Uram
Végtelen ponton
állok a térben,
köröttem az éter,
az üres végtelen
kong magárahagyottan.
Félek, rettegek!
Ijedelmeim közepette
keresek egy szilárd,
biztos pontot, hol
végre biztos
támaszomat
tényleg meglelem.
Hitem lelkemet
ünneplőbe vonta,
mely köntös által
immár Ruahom
fényesen ragyog,
akár az égen
a csillag. Ha lelkemnek
csillagát végre
odafennt megint
ragyogni látom,
felsorolom , Uram , Néked
az összes kívánságomat,
melyet édes álomban
láttam, ködös félhomályban.
Teljesítsd , hát Uram,
amit Tőled kérek,
hadd leljen lelkem
nyugalomra végleg!