2011-2012 Új versek. Események.
Szép ringatásunk
Nézlek, peregnek múltunk percei
Lelkedbe lépek
Lelkembe lépsz
S míg az idő madárrá tollászkodik
Öleljük egymás életét.
Nézünk, behunyt pilláink képei
Testünket várja
Testünkre vár
S amíg érintésünk beszélni tanít
Mosollyá némul a száj.
Nézel, terved már jövőnk percei
Szívedbe látok
Szívembe látsz
S amíg múltunk csókokból építkezik
Ma elringat, miénk e' tánc.
(B. Péternek.)
Gyógyító valóságunk (még alakulhat az írás....)
Már itt vagy, nem kereslek többé
Szívemben elaludt a bánat
Körbefonsz a valósággal
Ha fáj, már csak a múlt fájhat.
Ha néha tested távol van is
Betöltöd lelkem szavaiddal
Mik úgy hatolnak át engem
Mint nyugvó fényeket a dal.
Veled megszűnik a jó, a rossz
És az elfogadás szelídít.
Kézszorítva együtt lépünk
Az út nekünk végtelenít.
(B. Péternek)
Több dolgok álmodása
Mily' messze már a tegnap
A holnap sincs itt még
Mienk az álló idő
Hol nincs kezdet és vég.
Állnánk tovább az úton
De ő velünk halad
Mienk lesz a lépés is
Ha itt a pillanat.
Majd együtt fogunk menni
A "több dolgok" felé
Mert mienk volt az élet
De minden Istené.
(B. Péternek.)
Tudatlan időben
És fordul a kulcs a zárban
Belépsz, mint egyszer majd régen
Egy megszokott első képben
Hisz' oly rég vagyunk már párban.
Fogasra kabát, vártalak
Belesimulsz karjaimba
Képzelt régi napjaimba
Mint mindent látó fő alak.
Az idő volt és nincs is múlt.
Átölelsz most, mint mindig fogsz
Emlékem gyűlsz és egyre fogysz
Első szerelmünk újragyúlt.
(B. Péternek.)
Hon, ott legbelül...
Szerelmünk kezdet kezdetén
Életünk túl van már delén
Ez végső akkord már kedvesem
Ez szép legyen
Jaj szép legyen
Szoríts magadhoz boldogan
Nélküled lelkem hontalan
Fogadlak feltétel nélkül is
Ez messze visz
Jaj messze visz
Nem kellenek a nagy szavak
Mert minden percünk megmarad
Ismerjük mi már a kincseket
Ez csak nekem
És csak neked
Életünk túl van már delén
Szerelmünk kezdet kezdetén
Ősz tavaszba tavasz őszbe ül
Ott legbelül
Hon legbelül
(B. Péternek.)