2011-2012 Új versek. Események.
SzerelemKönnyű a súly
Látod, lehullott már az első hó
A négy évszak is első nekünk
Tenyerünk ráncaiban matatva
Nézve az elmúlt időkre
Már régóta létezünk.
Nézzük, boldogság és bánat kísért
Részünk volt verésben és csókban
Viharállt lelkünknek maradéka
Szárnyalva dúlja a csendet
Visszapattan a szókban.
Lépünk, elmerül már a kérdő múlt
Fürödhetünk egymás szemében
Most sóhajtva simulunk feledünk
Játékká válunk az úton
Mesék leszünk a szélben.
Szép ringatásunk
Nézlek, peregnek múltunk percei
Lelkedbe lépek
Lelkembe lépsz
S míg az idő madárrá tollászkodik
Öleljük egymás életét.
Nézünk, behunyt pilláink képei
Testünket várja
Testünkre vár
S amíg érintésünk beszélni tanít
Mosollyá némul a száj.
Nézel, terved már jövőnk percei
Szívedbe látok
Szívembe látsz
S amíg múltunk csókokból építkezik
Ma elringat, miénk e' tánc.
(B. Péternek.)
Gyógyító valóságunk (még alakulhat az írás....)
Már itt vagy, nem kereslek többé
Szívemben elaludt a bánat
Körbefonsz a valósággal
Ha fáj, már csak a múlt fájhat.
Ha néha tested távol van is
Betöltöd lelkem szavaiddal
Mik úgy hatolnak át engem
Mint nyugvó fényeket a dal.
Veled megszűnik a jó, a rossz
És az elfogadás szelídít.
Kézszorítva együtt lépünk
Az út nekünk végtelenít.
(B. Péternek)
Hon, ott legbelül...
Szerelmünk kezdet kezdetén
Életünk túl van már delén
Ez végső akkord már kedvesem
Ez szép legyen
Jaj szép legyen
Szoríts magadhoz boldogan
Nélküled lelkem hontalan
Fogadlak feltétel nélkül is
Ez messze visz
Jaj messze visz
Nem kellenek a nagy szavak
Mert minden percünk megmarad
Ismerjük mi már a kincseket
Ez csak nekem
És csak neked
Életünk túl van már delén
Szerelmünk kezdet kezdetén
Ősz tavaszba tavasz őszbe ül
Ott legbelül
Hon legbelül
(B. Péternek.)