Életképek

- csak egy próba,

nézzen a tükörbe, tessék a szemeket kinyitni, nem... nem szabad félrefordulni,

az ajak széleit egyiket a másik után,

esetleg egyszerre, elhúzni s enyhén fel,

közben a szemekbe nézni – igen, igen,

mintha ismerős lenne ez az alak,

s közben gondoljunk valami szépre.

Úgy van, csak ügyesen...Nem, no-no, nem szabad vicsorogni, enyhe mosolyt kértem,

de közben a szarkalábakban is lehet gyönyörködni,

kicsit megsokasodtak...bizony ön ezzel jár,

jusson eszébe a volt vidámságok is pont így csücsültek a szemsarkában.

Csak hát a fény mintha hiányozna a szemből:

No de kérem!?A gondolatokat továbbra is kordában tartani. Az olyanok mint: A rohadt életbe, vagy a francba,

erősen nem ajánlottak.

Szájszélt nem harap! Mert csapok...

az alsó ajkat is tessék kérem szabadon hagyni, a fogak nyomától,

s bár a vér piros, rúzsnak korántsem alkalmas, kérem higgyen nekem.

Lehet enyhén billegni, de a két láb azért még mindig erősebben tart meg mint a fal, kapaszkodni tilos...

mondom tilos, Lábamra nem tapos!

Na, azzé.

Így...Most jobb.

Zene indul, mély levegő... be, ki, be, ki..

Neeem, nem Beki, az egy mesében volt, bár már régen láttam, mit mondjak, ön is emlékezhetne rá.

Mit? Hogy emlékszik? akkor igazán nem értem ...

De ne térjünk el a lényegtől.

(huh, már folyik rajtam a víz, nehéz itt e mellett megállni)

Mondja nem szédül?

Én egy egészen kicsit, talán jobb lesz ha leülök itt a kád szélére.

Közben maga csak gyakoroljon.: Szemeket előre, ajkakat fel,

archaikus mosoly kizárva. Az olyan mesterkélt. Kérem koncentráljon.

Az ég kék ( A francba, megint elfelejtettem reggel bezárni a kaput)

A gondolatai szépek, szabadok

(de jó lenne innen elutazni, olyan helyekre ahol még nem jártam, jó messzire:))

Látja megy ez...

Kérhetnék egy pohár vizet?

 

- Jól van?

-Én ? kérem tökéletesen ..csak tudja az idegeim...

-Magának nem jött be a mosolyterápia?

-De, de persze, persze...(kortyolt nagyokat a pohárból, majd kinézett az ablakon)