Életképek

Szerelem
kapocsi.ancsa•  2014. április 8. 21:12

a születő ....... és....

... nem akarom.

- de muszáj, erre teremtődtél.

- és fájni fog?

-Igen.

- Akkor miért kellek?

-Mert ez az élet rendje...érted vannak. Éltetnek, és egyben értelmet látnak benned.

-De nekem fáj.

- Nem mindig... és van olyan is, amikor örökké élsz, meg olyan is, mikor éltetnek.

-Van, hogy meghalok?

-Igen, gyakran...

-de én félek! Félek megszületni, ha úgyis el kell múlni. 

-Ne nézz rám a könyörgő szemeiddel. Majd meglátod milyen csodálatos.

-Nekem jó itt is. Megszoktam már. 

-Majd megszínesülsz, dobogni fogsz és repülni.

-Itt nem zavar semmi kétség.

- Ott majd remegsz egy újabb rezdülésért, és borzongsz a vágytól.

-Nem ismerem. én Láttam már a végtelent.

-De nem élted át.

-Néztem sorsukat. Hogyan és miként fordulnak el és meg és ki, önönmagukból...

-Kivülről. Beléjük nem bújtál, így nem tudhatod milyenek lenének Veled.

-Eldobnának.

-Van ki igen

-Felismernének Mondd? Tudnák-e, hogy én vagyok?

-Van kinek ha elé állsz sem, ha kezét lelkét egyszerre fogod sem, nem lenne mersze, akár rád nézni is,

 de van aki kiéleződve minden porcikájában téged vár, és az első sóhajodra,

 mi még épphogy csak megfúja haját, és felborzolja a szívét: Máris tudná!

- nem értem 

- Ne hajtsd le a fejed. Légy büszke. Büszke és alázatos, nyílt és titokzatos,

 mint nyár elején az illatok. Ahogy felkapja a szél az első érett édes gyümölcs zamatát,

 amikor a csupasz bőrön pihéket mozgat a fény...
De majd hajts fejet bennük...borítsd fel őket

 Pezsdítsd fel a vérük, hogy észrevegyék...Élnek!



https://www.youtube.com/watch?v=a_urxI9L5Ak