Holdsugar blogja

enyészet

fukar falak alszanak
horpad az enyészet: örül
fáradt alkonyat vesz körül
meztelen léptek járnak
félénk test borzong: leül
egy pont az éjszakába merül
üres zsák unatkozik
foszlik a szabadság: elejt
ablak-sor az utcán felejt

2011. július 2.

(Megadott szavakból: borzong, fáradt, meztelen, fukar, sor, horpad, örül, félénk, pont, zsák)

kimondhatatlanul...

a távolban színes tömeg.
vérző agysejt figyel:
miért mentél így el?
megint karcol a magány,
tolong bénító szöveg.
egy fémes kehely gurul.
üres szekrény a világ:
hová szállnak az imák?
újra reám ront némaságod,
három árnyalak tunyul:
megyek előre árván,
csendben, kimondhatatlanul...
 
2011. július 2.

(Megadott szavakból: gurul, tolong, színes, vérző, három, ront, kehely, karcol, megint, szekrény)

Szaggatott felezővonal létem:
lelkem úgy fázik a nyárban,
mint testem hideg télben.

***

Záróvonal repeszti szívem:
poros kerekek tapodják
és megfestik az ívem.

***

Stop táblák állják utam:
mint súlytalan fekete keresztek
az álmom gondtalan suhan.

2011. tavasz

Köd

Tejfehér ködben
eltűnő világ:
misztikus udvar,
támolygó nyitány.
Láthatatlan
plasztik-terem
a távolodó jelen,
sikoltó torony
roskadozó perem.
Egy arc tekint
a magasból,
leszállni próbál
az este:
nem sejti még
ez lesz a veszte.

2011. január 29. (február 1.)

Ma

Ma tavaszi eső hullt:
remény szele lengette a fákat
tudtam új tavasz gyúl’
hol semmi sem fájhat.

Ma szelíd mosolyod ölelt:
selymesen cirógattad hajam
éreztem e különleges közelt
hallgattad kimondatlan szavam.

Ma téli napsugár mesélt:
velünk szőtte szende álmaink
lelkünkben harmónia zenélt
szivárvány őrizte pille vágyaink.

Ma fényesebb Hold figyelt:
csillagok pislogtak reményt
tudatunk álló időt mímelt
múlhatatlan éji tüneményt.

2011. január 11. (14.)