Holdsugar blogja

csendem vagy
bolyongó nyugalmam:
a világ tüzében
hűsítő esőm.

2009.

(ma találtam meg egy 2009-es dossziémban)

Ma

Ma tavaszi eső hullt:
remény szele lengette a fákat
tudtam új tavasz gyúl’
hol semmi sem fájhat.

Ma szelíd mosolyod ölelt:
selymesen cirógattad hajam
éreztem e különleges közelt
hallgattad kimondatlan szavam.

Ma téli napsugár mesélt:
velünk szőtte szende álmaink
lelkünkben harmónia zenélt
szivárvány őrizte pille vágyaink.

Ma fényesebb Hold figyelt:
csillagok pislogtak reményt
tudatunk álló időt mímelt
múlhatatlan éji tüneményt.

2011. január 11. (14.)

Amnézia

Naptár a falon:
borús sercegése
fejbe vág.
Lap lapra:
vádra vád.
Téved a gondolat:
valahol
a távolban
gramofon szól,
kakukkos-óra
parancsra vár,
eljön az éj,
beszippant
a sár.
Az ágyon
régi
kabát
nyugszik,
s rajta
kedves
hajszál
kérdi:
lesz-e újra
nyár?

2010. december 27 - 31.

Kibertér

Egy éppen-küldött fájl vagyok
valahol két szerver közt a kibertérben:
útvonalat választok hozzád
a bitek közt - szédítő messzeségben.

2010. szeptember

Most...

...feküdnék melletted
csendesen:
őrizném álmod.
Szívdobbanásodban
hallanám
az egész világot.
Tér-idő hatalma
szertefoszlana:
melletted ébresztene
a hajnal sugara.
Milliméterekké
zsugorodna
a hiány-fájó távolság:
élet-dallamunk
együtt szólna tovább.
Varázs-való
minden érintésünk:
összefonódó lélekkel
egymásra nézünk…

2010. február 10.