Holdsugar blogja

Évnyitó a múltban

Egykor Ő állt itt a magas fák alatt…
óvódásból iskolás lett: az idő elszaladt.
- Megszeppenve figyelt. -
Selymes haját gyengéden lengette
a szeptemberi szellő.
Még mesékről álmodott: kísérte egy sellő.
Tavaly mi ültünk itt a padokon,
betűk és számok táncoltak felénk,
csodák szárnyaltak vidám dalokon,
könyvek, füzetek, tábla tárult elénk.
Most te állsz itt izgatottan várva,
fel-felsandítva iskolánk ablakára.
Körbepislogsz: ismerős is akad?
Kedvesen tekintenek reád piros téglafalak.
A baglyos épület mosolygós szirtjei,
kinyitják előtted a tudás kapuját:
a tornácon bölcs baglyok alszanak,
tovább vigyázzák gyermeki álmodat.

2011. június

A baglyos épület - fotó

(Fiaim iskolájáról - Dunaharaszti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - szóló évnyitói versem...)

 Haliho...

Haliho, hull a hó...
vagy hullni fog
a télen,
újév másnapján
köszöntelek téged.

Haliho, hull a hó...
de süt majd nap
tavasszal,
szárnyra kel madárraj
rügyfakasztó dallal.

Haliho, hull a hó...
de közeleg az új
nyár,
csodaszép évszak,
száz napja rád vár.

Haliho, hull a hó...
de még levélhulló
ősz jön,
ha van humor, nevetés
hiába a rút köd.

Haliho, hull a hó...
újra hull hó
télen,
barátság, szeretet
kísérje a lépted.

Dunaharaszti, 2010. január 2.

(Még Karácsonykor, a kisbabának és nekem egy kedves barátom küldte üzenetként a Hull a hó, hull a hó című dalt, és tegnap erről jutott eszembe ez a versnek nem nevezhető szösz... aztán mikor leírtam, akkor el is küldtem neki viszontüzenetként... no és mire leírtam a rosszkedvemből is jobb lett...)