Csík Ferenc blogja

Hol a szerb despotát vagy a bosnyák vajdát kergette el, máskor a dalmát városokat sarcolta meg. Sosem volt béke a Délvidéken. A legújabb korban sem.Timur nagykán az ankarai ütközetben legyőzte Bajezid szultánt. Évtizedig megbénult az oszmán állam, azonban I. Bajezid fia, I. Mehmed szultán helyreállította a birodalmat. A Porta nyugat felé fordult, 1411-től fogva török seregek törtek be a Balkán keresztény országaiba.

Előlük cigányok menekültek magyar földre.Az első balkáni „migránsokról” Mátray Gábor (1797–1875) zenetörténész számolt be A Muzsikának Közönséges Története című, 1828 és ’32 között füzetsorozatban megjelent munkájában. Belőle idézünk: „A történetírók szerint a nyugati Hindostanból a XV. században Zsigmond királyunk uralkodása 31. évében (1418) jöttek a cigányok Moldva és Oláhországon keresztül honunkba. Itt hamar megtanúlák a hegedülést és cimbalmozást, s ők lettek ezen túl a nép zenészei; az ünnepélyek, lakomák, menyekzők és torok alkalmával a kedv élesztői. Így Thurzó Imrének a XVI. században három napig Tokajban, s azután egész hónapig Bittsén tartott menyekzőjén (helyesen: Nagybiccsén, Thurzó György nádor és Czobor Erzsébet lakodalmán 1600-ban, L. E.), majd a rákosi mezőn. A Hatvanon 1525-ben tartatott Országgyűlésen, s midőn 1599-ben Mihály oláh vajda ázsiai pompával tartá fényes bemenetét Károlyfehérvárra (Karlovácra), tíz cigányzenész lépdelt annak élén hangszerét zengetve.” Akkor már csapatnyi hegedűs működött honunkban. Annyi, hogy amikor Thököly Imre 1690-ben Törökországba menekült Lipót császár elől, magával vitte a híres cigánybandáját is.

 

Dicső emlékezetű Mária Terézia királynőnk alatt, 1768-ban az „újmagyarok” nevet kapták a cigányok. 1773–74-től az öt évet túlhaladott cigány gyermekeket gádzsó (nem cigány) gyermektelen házaspárokhoz adták felnevelni. Bekerültek cigány ifjak is iskolába Debrecenben, Borsod, Gömör és Szatmár megyékben, Erdélyben. II. József császár idejében mesterségeket tanultak; a pesti zenedébe számos cigánygyerek járt éneklést és hegedülést tanulni tizenhárom éves kortól fogva. Az 1782. évi népesség-összeíráskor 1582 cigány muzsikust számláltak meg. Kitűnt közülük Bihari János, Sárközi Ferenc, Barna Miska, Boka Károly, a Patikárus testvérek és a gömöri Cinka Panna – Rákóczi zenésze: a „cigány Sappho” –, és sokan mások. Utódaikat már alig találjuk napjainkban a gépzene világában. A középkori bevándorlók sokféle mesterségben jeleskedtek, a kereskedést is beleértve.

 

Ügyes kard- és fegyverkovácsok voltak, rájuk lehetett bízni a csákányok, buzogányok, balták fokának, lándzsák hegyének elkészítését, kerékabroncsok, tengelyek, szekérvasak és ládapántok, láncok, béklyók és lópatkók kovácsolását. Mátyás király uralkodása idején, ünnepkor a budai várban a fegyvermíves céh tagsága mellett díszelegtek a cigány kovácsok is. A Fekete Sereg vértes zsoldosainak mindegy volt, kik készítik a harci eszközöket. Biztosra vehetjük, hogy a Dózsa György kivégzéséhez készült vastrónus és az abroncskorona temesi cigány kovácsok műve volt. Sosem volt hiány cigány hóhérban sem.Bartos Tibor (1933–2010) író, műfordító és akadémiai szótárszerkesztő 1958-ban megjelent könyvében (Sosemvolt cigányország) az akkor még működő rákospalotai Szegkovács szövetkezet roma dolgozói körében gyűjtött, úgymond, folklorisztikai ismereteket. Főként asztalos- és ácsszegeket, -kapcsokat, kapupántokat, vaskilincset, budiriglit, csapózárat, tolórudat kovácsoltak.

És nem utolsósorban „T” fejű sínszöget gyártottak a keskeny nyomtávú vasutak részére.

 

A lírai szociográfiában öreg cigányok beszélnek a munkájukról, mesélik a babonás hitükből fakadó eseteket. Majd hogy nem szentségtörés az a kijelentés, hogy szerintük „a mi Urunk, Jézus, szegkovács volt”.Bizony boldog idők voltak, amikor még ilyen jópofa mesék születtek a város peremén. A szegkovácsok, drótozók-foltozók, bádogosok, késesek és kolompárok azóta úgy elfogytak, mint az iparosbecsület. Vidéken meg a teknővájók, kanalasok. Még a rendszerváltás előtt átrendeződött a főváros és környékének cigány lakossága, követve az „új időknek új dalait”. A roma társadalom is úgy formálódott át, mint a páternoszter: lentről föl, föntről le.

 

A kézművességnek, butikerának (dolgozásnak) meg annyi lett. Azért szedtem össze és írtam ide a régi cigány mesterkedés válfajait, hogy tükröt tartsak a középkortól a 20. század derekáig létező, majd az ötvenes évektől mostanáig eltűnt kézműves ipar elé. Lesújtó az ábrázat. Drá­maian összefügg a roma nemzet sorsával, amely a középkori Balkán-félszigettől először Dél-Magyarországig, azután egész Európában végigjátszódik. A cigány migrációról van szó.Az első világháború végével bekövetkező impériumváltozás (Versailles, Sèvres) először szétszabdalta, majd összefoltozta (Jugoszlávia), és legutóbb újra szétdarabolta a Fekete- és a Földközi-tengertől a Magyar Alföldig és az Alpok délkeleti lábáig kiterjedő, roppant változatos földterületet.

 

A török Ruméliától az Alpok déli széléig nyúlik az etnikai rétestészta a balkáni Bulgáriától és Görögországtól az egykori délszláv államon át a Kárpát-medencéig. És mindenhol ordító különbség mutatkozik a cigány és nem cigány népesség arányában, lélekszámában: ez idő szerint a hétmillió lakosú Bulgáriában papíron háromszázhetvenezer, valójában nyolcszázezer, Albániában hivatalosan nyolcezer, az életben százezer, Macedóniában kétszázötvenezer, Koszovóban húszezer, Bosznia-Hercegovinában (alábecsülve) nyolcvanezer, Szerbiában félmillió, Montenegróban papíron ezer, amúgy húszezer, Horvátországban negyvenezer cigány lakik (a CIA World Factbook adatai szerint).Ide tartozik a migrációban alig érintett Románia is: hivatalosan hatszáz-húszezer, az életben 1,8–2,4 millió cigánnyal, amihez hozzátehetjük a mi országunkban élő ötszázezer, más becslések szerint egymillió romát is, hiszen mi érintve vagyunk a középkori cigánybevándorlás jelenkori valóságával és az újfajta migráció veszélyével is.

 

„Vigaszul” mondom: a történelmi Felvidéken hatszázezer, Csehországban kétszázötvenezer cigány lakik. Sok-sok roma él és vándorol a dél-euró­pai országokban – Itáliában, Olasz- és Spanyolországban, Franciaföldön, Németországban, Hollandiában és a brit szigeteken. Uniós becslés szerint hét- és kilencmillió közötti számban.Hatszáz éve vándoroltak be Európába a Török Birodalomból kimenekült cigányok.

 

Nem lehettek többen néhány ezernél, a gyermekeikkel együtt. A romák szeretik a gyerekeket, ezért sokasodnak – és mert egészséges ösztönlények –, miközben a többi európai nemzet sietően fogyatkozik. (Megjegyzés: Budapest VIII. kerületében a gyermekek 43 százaléka cigány származású.) Hogy hányan érkeznek, mennyien élnek tartózkodnak nem cigány – afrikai, közel-keleti, ázsiai –bevándorlók az öreg kontinensen, megsaccolni sem lehet.

 

Becsüljük meg a jó cigányainkat!

                        Mária Terézia uralkodása idején

                                      1761


1761. a hejtartó tanács elrendeli a cigány név eltörlését. A cigányokat fel kell venni céhekbe,( kóborlás megakadályozása)  A földes urak adjanak két kezi munkát, jelöljenek ki ház építésre telket. A kóbor cigányokat írják össze, kényszer letelepedésre. Tíltsák el őket a lovak tartásától, s ne adjonak nekik útlevelet. végül akadályozzák meg az oláh cigányok Erdélyből való beszivárgást.

öltözködés: a helytartó tanács megtíltja a gyerekek meztelen járását, a felnőttek pedig a falusiak ruházkodásához alkalmazkodjonak.
Kötelezi a nők, nem járhatnak ezentúl egy szál vászonban. eltíltja a lótartást, csak ha kereskedelemre van szüksége rólla van levele.
A jobbágytelken lakó cigányok ha gazdálkodásra van szükségük lóra.

1773.  A hejtartótanács rendelkezése, amely az állandó lakás, ruházkodás tekintetében kiegészíti azokat.

1  A falusi bírák kötelesek megakadályozni hogy a cigányok döghúst egyenek, aki ilyet tesz meg kell büntetni,
    kenyéren és vízen tengődjön.

2  A cigányok lovat nem tarthatnak, a náluk lévőket el kell árverezni, a ló kétharmada illeti a tulajdonot a többi a
    bejelentőjé.

3,  A cigányok muzsikállás és kovácsolás ürügyén szoktak kóborolni, ezért a jövendőben csak azok űzhetik-e két       mesterséget akik rendelkeznek  a hozzávaló szerszámokkal,és van a faluban házuk és család tagjaik se
     henyélnek.

4  A gyerekeket el kell venni a szülőktől és ki kell adni a parasztokhoz akik a vármegyétől napi 3 krajcárt kapnak
    egy- egy gyerekért,amíg ezek a gyerekek nem képesek dolgozni.

5  A plébánosok kötelesek ingyen oktatni a cigányokat és a gyerekeiket vallásra, valamint triviális iskolákban
    ugyancsak ingyen tanítani a gyerekeket s a céhek is kötelesek felvenni őket.

6  Ezen nép emlékezetének a kiírtása végett, ezentúl súlyos büntetés terhe alatt tilos a cigány nyelvet beszélni

7, A cigányokkal az urbáriumok szerint kell bánni, az, az jobbágyok, házasok, zsellérek vagy ház nélküli zsellérek l
    lehetnek adózni is kötelesek, a házzal biró és jobbágyi terheket viselő cigányokat senki ne háborgassa, inkább
    jutalmazza őket.

1774: A helytartó tanács rendelkezése csak a két évesnél idősebb és 123 évnél fiatalabb cigány gyereket lehet elvenni és paraszthoz kiadni. a 12 év fölöttiek szolgálatra vagy mesterségre kell kényszeríteni. a gyerekeket katolikus parasztoknál katolikus nevelésben részesíti.

A magyarországi cigány deportálásokról 1944-1945. alig van adatunk. becslések szerint 30-50 ezer Magyarországi cigány áldozata van a nácizmusnak.
AUSCHWITZ két transzportot irányítottak Budapestről és környékéről, Székesfehérvár és környéke a begyűjtött cigányokat a város mellett írtották ki
A Dunántúli cigányokat , Turony, Szombathely, Bükk, Pocsaj, stb...Budapestiek szállították a komáromi várba gyűjtötték innen DACHAUBA és mellék táboraiba. 1945 a cigányok analfabéták.

1955. Kiütéses tífusz. A cigányokat fürdették fürdetési kocsikkal felállított sátrakban hajtották végre.
Köjál , tiszti orvosok, egészségőrök, a cigány telepeken bármikor tarthattak ellenőrzést, porzást, fürdetést értesítés nélkül az ott lakó cigányoknak.
Rendőrséget hívtak segítségül, de ha kellett akkor erőszakot alkalmaztak. Ez félelmet keltett a cigányainkban, bennünk.

1960. okt.7. A cigánytelepeket a rendőrök körűl zárták a helyi karhatalom védelme alatt, amelynek parancsnoka N 90 nevű főhadnagy, az otthon tartózkodó cigány lakosság apraját, nagyját Kopaszra nyírták, majd a fürdető kocsiban fürdésre kényszerítették
a cigányok igyekeztek elszökni, de a rendőrök erőszakkal fogták le az ellenkező fiatal nőket. a két fiatal lány megaláztatásuk miatt, szégyenükben öngyilkosságot kiséreltek meg. ndőr lefogta , úgy nyírták a haját, hogy az egyikük lábai közé tette az arcát. B mária panaszolta: négy öt rendőr fogta leúgy nyírták a haját hogyaz arca az egyik randőr lába közé fogta.    
Ez a törvény kizárólag cigányokra volt érvényes.

Egyesekszerint a cigányokat már Árpádok uralkodása idején éltek Magyarországon cigányok.
 
1400 év: barátsággal fogadták a cigányokat.
1422- Zsigmond király menlevele László vajdának
1476. Mátyás király utasítást adott, hogy ne háborgassák a Szebeni cigányokat.
1581. Az előbbi rendeletet Báthori Zsigmond is megerősítette.
1496. ll U lászló menlevelet adott Bolgár Tamásnak és csapatának.
1552. ben l Ferdinánd adómentességet adotta Szamosújvári cigányoknak.
1616 Thurzó György gróf menlevelet adott Ferenc vajdának és népének.
1661. Ung vármegye főispánja adott menleveletGyörgy vajdának és népének
1670. Debrecen városa engedélyezi a cigányok számára a fémmunkák végzését.
          Mária Terézia uralkodása idején romló közbiztonság
1761-es rendelet elrendeli, hogy a cigányokat ezentúl Új magyarnak kell hívni.
1767 M. Terézia megtíltja a cigányok egymásközötti házasságát
1773-ban a cigány gyerekek polgári neveltetésről rendelkezik, vagyis el kell venni a szülőktől a gyereket és a  parasztság neveli
          megtílja az öltözködésüket is. tilos a ló tartása, nem kaphatnak útlevelet,cigányok, csak falvak végén állíthatják vel sátraikat
          betílja a cigány nyelvet és megbünteti a cigányúl beszélőket.
1783. ll.József rendeletei
1841-43. törvények a cigányok megtelepítéséről.
1844. A sátoros cigányok letelepedéséről szoló rendelet.
1867, Új alkotmány kiadásáról szóló rendelet.
1873- 1893. cigányok statisztikai összeírása.
18-19. század Nagy vándorlási hullám román területről M O -ra( Oláh cigányok)
1907. Cigányügyi kormánybiztosok kinevezése.
1916. Cigányok letelepedéséről szóló belügyminisztériumi rendelet
1944. julius 1945 április a cigányok deportállása Magyarországról.
1957. Magyarországi cigányok kultúrális Szövetsége létrehozása. ekkor születtet  Csík Ferenc költő. Tarnazsadányon
1961. Az MSZP első határozata a cigányokról.
1968. Tárcaközi koordinációs bizottság létrehozása
1971. MTA Szociológiai kutatása ( az első átfogó mérés:Kemény, Havas, Kertesi
1979. A cigány etnikai csoport.
1985. Az Országos Cigány Tanács létrehozása.
1986. A MagyarországiCigányok kulturális Szövetsége újra megalakul.
1991. Megalakul a Roma Parlament
1994. Kisebbségi önkormányzati választások.
1995 Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatok megválasztása.

Betlenfalvi Thurzó György gróf, Magyarország nádorispánja
a Kunok bírálya az egyháznagyoknak,báróknak , báróknak, fő és alispánjának
összesen és egyenkint.
Midőn az ég madarainak megvannak fészkeik, a rókáknak lyukaik,
a farkasoknak rejtekeik, az oroszlánoknak és medvéknek barlangjaik és minden állat rá talál vackára
a nyomorúlt egyiptomi nép azonban- akiket cigányoknak nevezünk- nyomorúlt bizonyára, mert akár annak a kegyetlen fáraónak a zsarnoksága miatt, akára végzetnél fogva, régi szokása szerint a községekben kívül a földeken keserves életüket és öregek és ifjak és csescemők, záport, fagyot, s a legnagyobbhőséget a szabadban kénytelenek elviselni, semmi föld birtokuk városaik, községeik, hajlékaik nincsennek, de vagyont nem ösmerve bizonyos lakóhely nélkül bolyongva, minden nemesebb cél nélkül szabad ég alatt, az űllőt, kalapácsot forgatva keze munkájával keresi a napokra és órákra élelmét, ruházatát stb...

Ugyanezért könyörületre és minden pártfogásra méltónaktartván -e népet, intünk és megkeresünk titeket, hogy valahányszor az egyiptomi népségnek valamely csoportja ki volt pedig jelen iratunk
előmutatója  Ferenc vajdának
törzse nem utolsó sorban ivadékának, alárendelt és vezetése alatt vándorló cigányi gyerekeikkel, családjaikkalüllőikkel stb...Uradalmaitokon birtokaitokon megszálnának sátraikat, ottfelütnék,őket úgy személyikben, mint vagyonaikban minden erőszakos háborgatók és zaklatók ellen oltalmazni és megvédeni szíveskedjetek és tartózzatok

Kelt: Bichea. 1616 február 20. napján. Thurzó György Gróf Závodszky György Titkár.
Ezt az oltalom levelet/ menlevél/ a Budán megjelent NOTITÍA Topographia politica Zempléniensis" Című művében Szirmai Antal 1803-ban tette közzé