Csík Ferenc blogja

Thurzó György gróf menlevele

Betlenfalvi Thurzó György gróf, Magyarország nádorispánja
a Kunok bírálya az egyháznagyoknak,báróknak , báróknak, fő és alispánjának
összesen és egyenkint.
Midőn az ég madarainak megvannak fészkeik, a rókáknak lyukaik,
a farkasoknak rejtekeik, az oroszlánoknak és medvéknek barlangjaik és minden állat rá talál vackára
a nyomorúlt egyiptomi nép azonban- akiket cigányoknak nevezünk- nyomorúlt bizonyára, mert akár annak a kegyetlen fáraónak a zsarnoksága miatt, akára végzetnél fogva, régi szokása szerint a községekben kívül a földeken keserves életüket és öregek és ifjak és csescemők, záport, fagyot, s a legnagyobbhőséget a szabadban kénytelenek elviselni, semmi föld birtokuk városaik, községeik, hajlékaik nincsennek, de vagyont nem ösmerve bizonyos lakóhely nélkül bolyongva, minden nemesebb cél nélkül szabad ég alatt, az űllőt, kalapácsot forgatva keze munkájával keresi a napokra és órákra élelmét, ruházatát stb...

Ugyanezért könyörületre és minden pártfogásra méltónaktartván -e népet, intünk és megkeresünk titeket, hogy valahányszor az egyiptomi népségnek valamely csoportja ki volt pedig jelen iratunk
előmutatója  Ferenc vajdának
törzse nem utolsó sorban ivadékának, alárendelt és vezetése alatt vándorló cigányi gyerekeikkel, családjaikkalüllőikkel stb...Uradalmaitokon birtokaitokon megszálnának sátraikat, ottfelütnék,őket úgy személyikben, mint vagyonaikban minden erőszakos háborgatók és zaklatók ellen oltalmazni és megvédeni szíveskedjetek és tartózzatok

Kelt: Bichea. 1616 február 20. napján. Thurzó György Gróf Závodszky György Titkár.
Ezt az oltalom levelet/ menlevél/ a Budán megjelent NOTITÍA Topographia politica Zempléniensis" Című művében Szirmai Antal 1803-ban tette közzé

A Múlt

Megfáradt lelkek...2

Nincs többé lelkünknek haragja,
láng oszlopok égették házaink halomra!
Nincs bennünk öröm, békére várva
Holt lelkünk a bánattól árva.

Fáink lombjai fölött,
Falunk harangja száll messze
Lelkünkből a bánatot hogy kiterjessze,
és a szunnyadókat felébressze.

Nincs reményünk,
elhagyott bennünket az Isten!
Ott állok felemelt kérlelő kezekkel a sziklaszirten.
A népem békére, nyugalomra intem.

Ha tavasszal a nap bíbor vörös fényével kel
Ártatlan lelkek titeket némán átölellek.
S az idők végtelenjén
megpihen a szívünk Istenünk végtelen kegyelmén.

Bujkáló hold alatt
Lettünk e föld rabjai.
Szekereink néma csend félelmével
Haladtak untalan utakon.
Ponyvája csattogása messze hallik a végtelenségbe.
Vad gyűlölet ölelte át a tájat.

Bánatos cigány asszonyok sírása hallik
Gonosz bőgő hangja kíséretében.
Az elmúlt idők véres színjátéka
Öli belénk a félelmet,
Múltunkban és jelenünkben
Nélkülözzük Istenünk szeretetét.

Gyenge, harmatos szekereink ébredeznek,
Hajnaltájt vadvirágot szed egy árva lány.
Szenvedéseink Isten ajándéka,
Életünket keseríti.
Gyötrelmes kínjainkon
Haladtak szekereink Európa felé.

Én nem erre az életre születtem,
a hetedik áramlat sodort ide,
kitudja honnan,
A Gangesz dagálya tetőzés kilencedik napján.
Szívemben bánat van, elvágyakozás.
Vad tájakon, hűvös szellőben lovagol a lelkem.
Nem tudom miot akarok,
nem tudom mit tegyek.
Elvarázsolt lélekként élek
elveszett életem algoritmusán.
Sok vérrel fizettünk, útjaink során,
vér és könny hullott szekereink nyomán.
A boldogság illúzió.
A hatalmas fákkal benőtt úton,
ahol gyilkos fekete sas sereg köröz nyomainkon
hosszú útjaink nyomán.
Félve készülünk a tavaszra,
éjji tanyán pihen szekereink.
Míg letelepedtünk, több száz éve.
Bódúlt hamis mezei csókok illatába
Süppedünk a félelmekkel teli világba.

                        Mária Terézia uralkodása idején

                                      1761


1761. a hejtartó tanács elrendeli a cigány név eltörlését. A cigányokat fel kell venni céhekbe,( kóborlás megakadályozása)  A földes urak adjanak két kezi munkát, jelöljenek ki ház építésre telket. A kóbor cigányokat írják össze, kényszer letelepedésre. Tíltsák el őket a lovak tartásától, s ne adjonak nekik útlevelet. végül akadályozzák meg az oláh cigányok Erdélyből való beszivárgást.

öltözködés: a helytartó tanács megtíltja a gyerekek meztelen járását, a felnőttek pedig a falusiak ruházkodásához alkalmazkodjonak.
Kötelezi a nők, nem járhatnak ezentúl egy szál vászonban. eltíltja a lótartást, csak ha kereskedelemre van szüksége rólla van levele.
A jobbágytelken lakó cigányok ha gazdálkodásra van szükségük lóra.

1773.  A hejtartótanács rendelkezése, amely az állandó lakás, ruházkodás tekintetében kiegészíti azokat.

1  A falusi bírák kötelesek megakadályozni hogy a cigányok döghúst egyenek, aki ilyet tesz meg kell büntetni,
    kenyéren és vízen tengődjön.

2  A cigányok lovat nem tarthatnak, a náluk lévőket el kell árverezni, a ló kétharmada illeti a tulajdonot a többi a
    bejelentőjé.

3,  A cigányok muzsikállás és kovácsolás ürügyén szoktak kóborolni, ezért a jövendőben csak azok űzhetik-e két       mesterséget akik rendelkeznek  a hozzávaló szerszámokkal,és van a faluban házuk és család tagjaik se
     henyélnek.

4  A gyerekeket el kell venni a szülőktől és ki kell adni a parasztokhoz akik a vármegyétől napi 3 krajcárt kapnak
    egy- egy gyerekért,amíg ezek a gyerekek nem képesek dolgozni.

5  A plébánosok kötelesek ingyen oktatni a cigányokat és a gyerekeiket vallásra, valamint triviális iskolákban
    ugyancsak ingyen tanítani a gyerekeket s a céhek is kötelesek felvenni őket.

6  Ezen nép emlékezetének a kiírtása végett, ezentúl súlyos büntetés terhe alatt tilos a cigány nyelvet beszélni

7, A cigányokkal az urbáriumok szerint kell bánni, az, az jobbágyok, házasok, zsellérek vagy ház nélküli zsellérek l
    lehetnek adózni is kötelesek, a házzal biró és jobbágyi terheket viselő cigányokat senki ne háborgassa, inkább
    jutalmazza őket.

1774: A helytartó tanács rendelkezése csak a két évesnél idősebb és 123 évnél fiatalabb cigány gyereket lehet elvenni és paraszthoz kiadni. a 12 év fölöttiek szolgálatra vagy mesterségre kell kényszeríteni. a gyerekeket katolikus parasztoknál katolikus nevelésben részesíti.