Cseppnyi óriások: Lélekvarázs

Vers és dalszöveg:Kerékgyártó Dénes

Zene:Papp Béla

Ének:Rudolf R. Péter

Verses-zenés utazás 6-tól, 106 éves korig

Az Előszó hangos verziója Dobos Judit előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=3bpXCQl1Yfg&list=PLqgtzAozyg-lP-3qfwJP4OuFVgecIaWgm&index=2&t=

ELŐSZÓ

Köszöntelek e történetben,

Hidd el bátran, jó helyen jársz.
Titok fátyla aprót lebben..
Hogyha maradsz, részévé válsz.

Tán ráismersz majd önmagadra
Az egyik szereplőben,
Bár sosem voltál apró hangya,
Sem fénysugár az éjben.

De ki is vagy Te valójában?
Én nem várok rá választ.
Ha eltévednék a nagyvilágban,
Nyújtaná majd támaszt?

Rólunk szól itt minden mondat,
S ha szívedhez majd utat nyernek,
Talán nem csak üres szózat,
A valóságban életre kelnek.

Szavam nyomán Közöny ébred?
Mit sem ér a varázspálca.
Felesleges tovább lépned,
Ne tarts velem Bogáriába.

Ám,ha egy érzés, akár csak sóhaj,
Lelked udvarán életre kelt,
Többé már nem didergő óhaj,
Együtt a perc nem hiába telt.

Ha még itt vagy, indulhatnánk még ma..
Nyomás végre Bogáriába!
A józan ész majd utunk állja néha,
De együtt legyőzzük játszva.

Csak egy vagyok a sok közül,
Kiben a Gyermek él.
Sír, vagy nevet legbelül..
Az Életről mesél.

SZEREPLŐK

MINDENTUDÓ BOGÁR

Bogária közepén él ismeretlen anyaggal körbevett levélkunyhóban. Ő tudja egyedül, hogy Bogária lakói mitől változtak át értelmes lényekké, ráadásul tudása sokszorosa, mint a többi bogárnak. Érzi, hogy „lassan lejár az ideje”, s el kell döntenie, hogy közzé teszi tudását, keres egy utódot, vagy sírba viszi titkát.

HANGYULUS és HANTI

Mivel elegük van a munkából, úgy döntenek, hogy hetente egyszer kirúgnak a hámból…És ez még csak a kezdet!

HANGYI

Érzékeny lelkű fiatal hangya,aki becsületesen végzi a munkáját, ám könnyen befolyásolható.

HÉTIKE

Mindig játékra kész, vidám, hétpettyes katicabogár lány, azonban csakhamar „gyökerestől” megváltozik az élete.

HEDVINA

/Hétike édesanyja/

Bogária egyetlen vendéglőjét vezeti. Élete legnehezebb döntése előtt áll, mert ha rosszul dönt, örökre elveszítheti kislányát.

ERDÉSZ

Tudtán kívül átgyalogol Bogárián, és ezzel tragikus események elindítójává válik.

ZSUZSKA

Az erdész unokája, cserfes szájú kislány. Hétikével különleges kapcsolatba kerül, mely azonban csak időlegesen „működik”.

CIDRI

/hőscincér/

Ő a pincér a vendéglőben. Imádja a munkáját, ám habókosságával, van, kit haragra gerjeszt, igaz, van, kinek mosolyt csal az arcára.

GANÉCSALÁD

/ganajtúró bogarak/

GANÉ

/az apa/

Dühös az egész világra, mert már a nevük is lejáratja őket, ráadásul csúnyák!

GANCSA

/az anya/

Ő épp ellenkezőleg, mindenkiben csak a jót látja, és a Szeretet a jelszava.

GANI

/a fiuk/

Fele-fele arányban örökölte szülei tulajdonságait, és ettől, valamint szülei ellentétes viselkedésétől egyre inkább összezavarodik gyermeki lelke.

TÜCSÖK BAND

/4 tagú tücsökzenekar/

TÜCSMÖG

Az az álma, hogy egyszer saját együttese lesz, de úgy tűnik, ez álom marad. Egyedül neveli gyermekét, mely a munka mellett minden szabadidejét lefoglalja.

CIRIPKE

/Tücsmög fia/

Mióta elvesztette édesanyját/egy vaddisznó csorda haladt át Bogárián/, nem beszél és nem ciripel csak szomorúan ül maga elé nézve.

SZANISZLÓ

/idősödő szarvasbogár/

Tudálékosságával sokak ellenszenvét felkelti, pedig ő csak jót akar. Egyedül él, így hát csak a Magány a társa.

CSÓTÁNYCSALÁD

CSÓTIKA:

/ a fiú/

Amilyen kicsi, olyan gonosz!

CSÓTILDA

/a lány/

Bár ő a nagyobb gyerek,de még mindig hisz a mesékben. Arról ábrándozik, hogy majd jön egy tündér, és katicabogárrá változtatja.

CSÓTA

/az apa/

Kezdetben gonosz,élősködő, de aztán fejére esik egy bogyó, és megváltozik.

CSÓTUS

/az anya/

Ő is gonosz, de egyben furfangos is, és ha kedve úgy hozza, nagyon jól tud színészkedni, megjátszani, hogy megváltozott. Ám aztán úgy hozza a sors, hogy gyermekei érdekében ténylegesen meg kell változnia

MESÉLŐ

Nem árulok el róla semmit,

Tán ő nem is Bogáriában él.

Na jó, legyen, mégis annyit,

Hogy egy igaz mesét mesél.