Gondjaimba burkolózva ...

Amikor már , úgy érzem sok teher nehezedik vállaimra , gondjaimba burkolózva , felpillantok az égablakára , ahol még hátha találok szelid bárányfelhő sereget , álmos hangon Jó éjszakát bégetnek nekem, ha már elröpült , elsuhant fölöttem öt évtized tavasza .
      Újbegyem , ha már a zöldgombra dermedt , hívásomra pirosgombbal felelnek...Kellett nekem gyermek :))) Hála Istennek meg adatott , nekem az édesanyai öröm-bánat. Gyorsan fogjam be a számat!!!!

      Áldott gyerekek, élik a saját életüket, mit tehetnének ennél többet?
Örüljek annak, hogy unokákkal  meg vagyok Áldva , három kislány és egy fiú?)))  Ma reggel olvastam egy gyönyörű verset Grigo Zoltántól és hamar idézek is két sort belőle:
              " Hátamat ostorozó jeges szeleket
                hordozok magamon régóta már "
Gondjaimba burkolózva olvasgatni kezdtem és köszönet e gyönyörű vers szerzőjének , hogy eleredt a könnyem :))
Most  egészen megkönnyebbülten végzem a napi teendőim.
Szép napot Nektek is !!!