ambrus.magdolna blogja
ÉletmódCsönd feszül , anya ajkára
(I. Á bácsinak ajálva)
könny csepeg
a tenyerekre
kintre- bentre
jut belőle
nő a gyerek
tudsz felőle
a jövőnek
nemzedéke
csontgyönge
és szédeleg
főnököd
nem szépeleg
" ez, csak a te
szégyened"
mert nehéz
a nevelése:
"dobj enni
és nő magától
szó fennakad
kard-szavától:
tanulj lelkem ,
hallgass rám
főnök bácsi,
nem tanár
néma csönd
üli a szám.
Alkonyodik...
Alkonyodik,s elbújik
az aranytüskés napocska.
Gondot karmolt ,pőre
lelked fehérlő falára.
Mint széna-por,érzed lehull
fejedről a remény-sugár korona.
Ha zavaros volt,múltad útja,
Isten annak megoldója.
Egyedül,csak :Ő Tudhatja!
Mikor ringat ,örökös alkonyatba!
por,bújik.old,karmol,fehér,érez,sugár.zavaros,gond.
Romba dőlök
Áttetsző ablakom,ha kitárom
megsüketül :-felnőtt.s gyerek
pincétől a padlásig,sós-könnyeimtől
minden átázik,reped a kolonc is
Rexi kútyám nyakán,úgy sír a
gitárom,hogy bele borzong az
egész lakónegyed,mert én
folyton-folyvást munkahelyet:
-eredménytelenül keresek.
Romlott ösztönöd sodort
engem is a porba,azért
lettem ,ily otromba ,igazságot
te találsz a borba,s ott vagy
most romba dőlve,mint
roskatag ház a szőlősbe :
-pőre lelkem reszketeg,
romba dőlve keresget...
munkahelyed elveszett!
Szimatoljon ablakomon...
korlátolt szabadság,
elalélt szerelem
százezerszer
szalmaszál
furulyámon
-sziszegem-
szürke képzelet
szamóca illatú
nyaram...
szivárvány táncát.
hogyan szaporázzam?
Szimatoljon ablakomon:
-enyhe szellőcske,
csak leljek végre
igaz szeretóre!
(szamóca,szalmaszál,szivárvány,szimatol,szürke,szabadság,szaporáz,sziszeg,százezer,szerelem)
nesztelen....
fényt hoztok
nesztelen
vakablakod
befogadni
képtelen
sakkoznak
a csillagok
kergetnek
Hold udvarán
hol talállak?
-megtudhatnám,
talán a jéghátán,
vertél tanyát...?
elfeledted,
eltemetted,akinek
életed köszönheted,
hát repedjen meg
a lelked fala,
kemény akár
a szikla,s hulljon
vissza az Isten
szava...
a Szeretet magva,
nesztelen.