Ksna-völgy

Furcsa világ tárult fel előttem,

Krsna tudat ökoközössége,

Harmóniában, békében élnek

Testi,lelki, szellemi szépségben.

Különleges életük egyszerű,

Magávalragadó szeretetük,

Isten és minden lény tisztelete,

Nékünk példaértékű lehetne!

Érdekes, mikor megyünk, utazunk,

Amit ott gondolatokat kaptunk,

Tovább halad bennünk,a szívünkig,

Ily tisztán, miért nem élünk mi is?

Szinte teljesen önellátóak,

És biogazdálkodást folytatnak,

Igényük a boldogság imában,

Isten szolgálata a másikban.

Táncban, dalban, kezük munkájával,

Egységben élni egymás világával,

Egyensúlyt teremteni magukban,

Kisugározni mindenben, ami van!

Mily bolond is az ember idekinn,

Civilizáció néven szerez kínt,

Egymásnak és önmagának persze,

Ahelyett, hogy egymásra nevetne!

Hajtja a szükséglet harácsolása,

A legfontosabbat sorvadni látja,

S nem tesz ellene, mert a kényelme,

Elvakítja elnyomja a félelmet.

Fél pedig, betegségtől, haláltól,

Bizakodik,várja a megváltót,

Ami pedig mélyen önmagában,

Szunnyad lelke Isteni magjában.