Tinka57 blogja

Szerelem
Tinka57•  2017. július 23. 05:50

Akkor tudod

Ha látsz erdei fák közt beszűrődni napfényt,

Csörgedező patakot csillámlani tova,

Ráhajolni  hajnali párát völgy tavára,

Hegyet ölelő, pompás, virágos rétet,

Akkor tudod, milyen éreznem drága éned,

De jó is lenne, s így maradna, míg szeretném!

 

Ha vágyad felrepít aranyló felhők fölé,

Képzeleted ráröppen egy virág szirmára,

Vagy épp felnézel egy sziklás hegylánc ormára,

Szivárványon ábrándozol a csodaszépen,

Akkor tudod, milyen látni, érezni téged,

De jó is lenne, s így maradna, míg szeretném!

 

Ha hallod egy pánsípnak hullámzó jókedvét,

Táncolni szeretnél a tenger morajára,

Élvezed, hogy nyaldosva csókolja a lábad,

Beleveted hirtelen magad mély kékjébe,

Akkor tudod, szívem szerint csókodba vesznék,

De jó is lenne, s így maradna, míg szeretném!

 

Mikor millió madárka ad koncertzenét,

A rétek bogárkái zümmögik a nyárba,

Gólya rendíthetetlen fiókáit vigyázza, 

Griffmadár kitárja nagy szárnyait a szélben,

Akkor tudod, szeretve együtt milyen véled,

De jó is lenne, s így maradna, míg szeretném!

Tinka57•  2017. július 16. 08:28

Jó reggelt!

Szép jóreggelt Angyalom!
Nyújtózom az ágyamon,
Ereimben fürgébben
Dobol ébresztőt szívem.

Tiéd vagyok álmomból,
Hajnal ölel, hiányzol!
Kávéillat felidéz,
Valósággal messze néz.

Kortyolom a csókodat,
Ölemben még itthon vagy!
Mellőled indulok el,
Este hozzád térek meg.

Örök körforgásban él,
Versben dallamot zenél,
Lelkem jókedve  érint,
Légy boldog ma is megint!

Tinka57•  2017. június 16. 22:14

Végtelenbewn

Beleszaladnék a tenger kékjébe,

Talpam homokot, hullámot keverne,

Míg bírnám, lábam ujjongva szökellne,

Végül a testem a habokba veszne!

 

Ellepne a sós, hűvös, mély végtelen,

Csak úsznék, egyre csak beljebb és beljebb!

Jönni kezdenének játszó delfinek,

S egy lakatlan szigethez kísérnének!

 

Pihegve feküdnék el a homokban,

Nyaldosná a víz lágyan a lábamat,

Firkálnék néked szerelmes szavakat,

Figyelném, hogy elmossa-e rajzomat.

 

Egyedül, messze magányban is tudnám,

Érezném barátságunk örök titkát,

Mi, ki tudja hol, a fényben köttetett,

Griffmadár szárnyaló szárnyán érkezett.

 

Szívünkben tisztán összeölelkezett,

Végtelenül játszik most, mint a tenger,

Firkálok néked szerelmes szavakat,

Ne töröld el, megtalálod magadban!

Tinka57•  2015. március 29. 21:15

William Shakespeare: XC. szonett

William Shakespeare: XC. szonett


William Shakespeare

Gyűlölj ha akarsz; ha valaha, most;
most, míg a világ célomban keresztez,
társulj csak a balsorshoz, és taposs,
ha talpra álltam, ne nyomj a kereszthez:
jaj, ne utóvéd légy, ha már szivem
átúszott romjain, s a gyászt legyőzte;
elszánt csatába most kezdj ellenem,
ne hozz esős reggelt a szeles éjre.
Ha el akarsz hagyni, hagyj el azonnal,
ne ha már végzett ezer törpe bánat;
de rohamozva jöjj: kóstoljam, ó jaj,
a legkeserűbb ízt, mely éri számat;
és semmi lesz a gond, ha rám pereg,
ahhoz képest, hogy elveszítelek.

(Csillag Tibor)

Tinka57•  2015. március 22. 14:29

Szállni...

Szeretnélek megcsókolni,

Édes ajkadon álmodni,

Karod mélyén megpihenni,

Bőröd selymén elrepülni…

 

Szállni, szállni akármerre,

Piros rétre, kék tengerre,

Szivárványszín messzeségbe,

Béke szigetnek csendjébe…

 

Hallani ott fényt a fákon,

Csermelyt táncolni az árnyon,

Csicsergést meg látni szárnyon,

Ahogy ugrál ágra ágról…

 

Csillag meséljen a szánkról,

Kuncogásról, suttogásról,

Lelkünk varázssugaráról,

Szívünk egybeforrt dobjától…

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom