Kinn hóvihar

Millió hópihe szerteszét cikázik,

Amint a szél, égszitáján játszik,

Bókolva borzongnak a hókucsmás fák is,

Vad táncuktól mindenki csak fázik.

 

Ahogy elül odakinn az orkán dala,

Úgy nyugszik Tőled lelkem vihara,

Rád gondolok, bizserget tested illata,

S mosolyod, karod meleg otthona.

 

Elfeledve mindent magadhoz öleltél,

Tegnap ilyenkor nagyon szerettél,

Édesen, ringatón az öledbe vettél,

Meleg mézeddel boldoggá tettél.

 

Jó érzés itt benn, a forró kályha mellett,

Érezni újra a szép perceket,

Amint hozzám simulva egy lettél velem

Azt soha többé el nem feledem