Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
EL NEM KÜLDÖTT LEVELEK II:
Tinka57 2017. április 18. 08:20
Menedék
Érintésed rám hajol, mint csobogó forrás,
Görgeti, csiszolja érzéseimet tovább,
Sodorja egyre letisztultabban tefeléd,
Visszhangozza már a szívemből a magas ég.
Csókodnak íze számon üldögél, s mosolyog,
Sétálni kezd, - most az ujjam hegyén toporog,
Megpihen, s ajkaidhoz az enyém lopódzik,
Bőröd selymébe vidáman beburkolódzik.
Hunyd le szemed, szíveddel figyeld dobbanásom,
Hisz tiéddel ver egy ütemet boldogságom,
Szeretőn végtelen, mély tenger tűnődése,
Legyen a lelked örök, végső menedéke.
2017.04.13.