Haragomra találva (+18)

A haragomat megtaláltam.
Mélyen van, és féktelen.
Véresen kegyetlen.

A legrosszabb oldalam
ide van eldugva.
Az indulatok itt
nincsenek lenyugodva.

Pusztítóak, emberbőr nyúzóak,
mindent felemésztenének
hogyha kiszabadulnának.

Egy érzéketlen vak sötét kamrába zárva
várnak a szabadulásra.
A falai elpusztíthatatlanok.

Maradnak ott, ahol vannak.
Csak vészhelyzet esetén
ereszkednek le a falak.

Amikor a legutolsó határvonal
is kárba vész, a hüllő agy beindul,
és ha a legutolsó idegszálak is elszakadnak:
akkor a fehér falak vérre fakadnak.

Csákányokat koptat ez a sötét fal.

Haragom kiszabadításáért
fáradoznak a nyomorultak.
A falak állnak és állni fognak.

A gyémánt csákányok kopnak.

2013.11.19