Pimpi mókus története 55. fejezet

 Ejnye Pumpi!

Estére az utazás izgalmai és a nagy pancsolás miatt elfáradt mindenki, sietve tértek

nyugovóra. Szerencsésen mindenki megtalálta a maga helyét, ám hajnalban a kis

szobából, ahol Kriszta aludt a mókusokkal hatalmas veszekedés hallatszott, Pumpi

ugyanis kitúrta Pimpit a kiskosárból, ami régen egy cica hálóhelye volt, és most

ott terpeszkedett, Pimpi pedig  az alvó Krisztát ébresztette fel a fészkelődésével.

Pillanatokon belül felébredt mindenki, Pumpi pedig addigra szépen elaludt a kosárban.

Elhatározták majd másnap móresre tanítják a kis bajkeverőt, de aztán gyorsan

visszahajóztak az Álmok szigetére, egészen addig míg a Nap első sugarai be nem

kacsintottak valahogy a sötétítőn s mivel találtak ott valakiket be is mosolyogtak 

egy nagyot.   Az úgy van valahogy, hogy nyáron az embert hamarabb kiveti az ágy

magából, és mire rendes időben indultak volna a gyerekek iskolába most is már

reggelizett mindenki. Ezután megbeszélték a napot, persze a fürdés az első,

Alíz, Etelka és Márti néni készítenek könnyű ebédet uzsonnát, és majd ők is követik

a partra a többieket. Ez a beosztás persze mindenkinek tetszett, nem is sejtették,

más nap reggel milyen meglepetésben lesz részük(

Késő délutánig múlatták az időt, aztán ideje volt felkerekedni és hazatérni.

A megbeszéltek szerint Kriszta Zolival és a két mókussal még egy kicsit elment

sétálni, addig a többiek eldugták a kosarat, illetve csak eltették Pumpi szeme elől.

Vacsora, készülődés lefekvéshez, igen ám…ekkor lepődött meg nagyon a mókuska,

hiszen Pimpi már kényelmesen befészkelte magát Kriszta mellé az ágy sarkába.

És én? – kesergett Pumpi

Hát hol van a kosarad?  A Te helyed ott van, az a Tiéd egyedül!

De most nem találom...

Nem? Keresd meg!

Szegény mókuska nézett balra, nézett jobbra, aztán utóvégre megszólalt szepegve…

tudom…tudom…nem hagytam Pimpit aludni…meg senkit, de szeretném a kosaramat!

Akkor ugye nincs több veszekedés?

Nincs, sőt ha lehet Pimpi is jöjjön ide vissza!

Na gyere Te lurkó itt a kosarad, bújjatok be gyorsan, és alvás…csend legyen 

abban a rossz gúnyában!