Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
éjjel.
Nagy-Erzsebet• 2016. január 31. 01:11
Egész eddigi ( nagyon rövidke) életemben, arra vártam,hogy végre önmagam lehessek . Találjak egy olyan személyeket, akikkel megértjük egymást. Találtam.
Most már, tudom,hogy nem az együtt töltött időintervallum számít. Főleg akkor nem ha irigységben, elégedetlenségben és megértés nélkül történik.Mi van akkor ha az igazi éned tartottad vissza eddig , a szorongásba összecsomagolt embert. Az igazit. HA végre felbontod azt a rohadt csomagot, akkor kiszabadulsz. Mint amikor a halat áthelyezik az akváriumból egy medencébe. NEm megváltozik, hanem azzá válik akinek mindigis lennie kellett volna. A környezet alakítja a személyiségeket. Ha egy ikerpárt szétválasztunk, egyiket afrikában és a másikat Nevadáan neveljük...nem csak fizikailag de lelkileg is abszolút különbözőek lesznek. Mindenki arról beszél, ami fontos számára. Hogyha megveted a másik beszédét az érdekelt témájál, mert nem tetszik számodra akkor mért érdeekelne mást a te témád. Az egész egy nagy paradoxon lesz. Mint az autofanticide.skary2016. január 31. 03:40
óh hosszú életem során..a korán...meg még több izé...mizé...genetikailag kódolt üzenet..a te füzeted :)