my poems

Sötétbe borult odakinn a világ.

Tél lett, s télen nem nő több virág.



Évek óta elszökött a nyár,
Talán várbörtön, ahol ő vár.




Előbújik a tavasz is nagysokára.

Vigyázban áll, vár a halálára.




Ősz, te egyetlen! Halálod oly kegyetlen,

Nem lesz hiábavaló, de nem véletlen.