Bugatti350 blogja

Hasadon, hason

Úgy élj, hogy Te legyél
álmaimnak lánya
Szálljon feléd mint a szél
szeretetem vágya

Ne mondd soha azt nekem
 hogy mindig csak becsaplak
Ha zárt ajtómhoz érkezel
nyitva vár egy ablak

Ne úgy nézz mint idegent
én őszintén várlak
Fáj a magány idebenn
 Ő kettőnket várat

A régi emlék visszajár
és féltőn átölel
A szívem köszönne ma Rád
Miattad lobbant fel

Csillagokat ha nem hozok
könyörgök a napnak
Világítson picit máshol
hogy mutatni majd tudjak

Gyönyört látni velem merülj
le a tengermélybe
Bármi, ami elénk kerül
annak nincs esélye

Felhő suhant s láttam én is

Felnéztem a szárnyalásra
Rád mutattam ilyen szép is
Eső csepp a napsugárral
A színkavalkád ott tündökölt
Szemem gúvadt nagy titokban
Szikrázó szép szivárvány közt
Láttam amint szíved dobban


Érezted ? - kérdeztem félőn
Igen,éreztem! - ott,  a zöld mezőben-
Csak ketten maradtunk itt a jó időben
A szivárvány, belefakult később
Öleltük egymást egyre szorosabban
A mennydörgés sem választott el tőled
Amíg figyeltünk, a kék felhőkre jobban
Fények vonultak  nagy hegyek felett

Öregebb holnapok 
tékozló tegnapok
láttatnak furcsa fényt
üzennek álmokért


Valóság érkezik
siralmas adósság
valamit varrtam rá
felejtve éjszakát

Az "elit" már elüt
 mint tű a tetűt
 szórhatnám a szót
 mint sóhivatal, a sót

Egyénke igénye

vezető fölénye

baráti susmogás

egy sáros utcabál

Szenvedünk tán attól is hogy

 nem lesznek csillagok és
a földön emberek, vagy
jönnek gonosz gazdagok
mert így dönt egy új szervezet


Ébredés után ismét gond születik
vállalni kell a vállalhatatlant
amikor kezünket összekötözik
és elgyötört testtel látjuk a katlant


Bőröndnyi vágyunkra kéklepke súlya hat 
akár e versben a mondanivaló
ám,semmi sincs veszve, mert minden zárva van
és utókornak őrzi egy kulcsát hordozó