Bugatti350 blogja

„Kettőnk életét a sors szétzúzta,” 
Nyár este volt pacsirta szólt a fán 
Minden dalát a bánata súgta 
Ő pedig csacsogta, így jobb a magány

Szökik a kedves napfényes felhő 
Hold sarlójával szelte szét a nedvét 
Az esti csillag most is nagyra nőtt 
Neki a Hold fény, nem szegte el kedvét

Segíthet rajtam egy igazi költő 
Szonettet írna jót és remeket 
Színes lehetne minden sötét felhő

Javíthatna minden kép zugában 
A verssel szólt szám kérdésnek valót 
"zakatol a szívem, érzem, felrobban"

zsuzsa0302  kérésére íródott