Bugatti350 blogja

Mondanám őszintén

 de nem nagyon enged

Az igazság gyökere

 tán száradni kezdne'

Meddig hangoztatjuk

 hogy legyen már felelős

Nem csak a vágytól új

 diktáljon eszelőn

Lásd, most kicsúszott,

 de én már nem is bánom

Ki ért majd belőle

 túl léphet határon

Magas ereszt látok

 és rajta egy, kíntornászt

Ki  régi vágyát kergeté

és nem egy mai  durvát

A sárga csekk is levitézlett

és kaparhatod majd a falat

hogy kiférjen rajta a kamat

oszt' kattanhat a nagy lakat

mert üzlet helyett alkut kötünk

de szerintem nagyot köpünk

mert kötelektől szorít nyakunk

sajnos ismét gyávák vagyunk

Isten talán bottal nem ver

ha sokan leszünk üldözöttek

és becsülettől részegültek

csak hogy, "a szó veszélyes fegyver."..

Szenvedünk tán attól is hogy

 nem lesznek csillagok és
a földön emberek, vagy
jönnek gonosz gazdagok
mert így dönt egy új szervezet


Ébredés után ismét gond születik
vállalni kell a vállalhatatlant
amikor kezünket összekötözik
és elgyötört testtel látjuk a katlant


Bőröndnyi vágyunkra kéklepke súlya hat 
akár e versben a mondanivaló
ám,semmi sincs veszve, mert minden zárva van
és utókornak őrzi egy kulcsát hordozó

Pénzesőre várnék, mély kék ég alatt
Nem piszkálna kezem, fekete szén falat
Számolnám darabját, időtlen időkig
Félteném, mint bankár, széfemnek kódjait
Vég nélkül utaznék, nem is vennék semmit
Kerülném a tekintetet, nem ismerve senkit

Tudnék mutyizni vagy mutatni új trükköt
Beleunnál gondolom, ha eltörném a tükröd
Botrányos módszerrel kutatnék igazat
Mosolyom szélesen gúny fogsort mutogat
Volna olyan jó fék, ami még egybe tart?
Ha nincs több kérdés,  bezár a hivatal!

Szívedben ott lapul az örök hinni kell
Takarnád hűen, ha vinni, bírni kell
Benned andalog egy szerető új közeg
Feléd kanyarog a gondolat tömeg
Akár a véred, mely ütemekre mozdul
Kevés az életvíz, kis érből csordul
Lám, alig érzel a ködös zuhatagtól
El is fogy  lassan, mint a sivatagból
Sóhajok hídján masíroz szép ünneped
Süvegeld mindig,  mástól is tűrjed el
Semmit körülírni, ó, ez is művészet
Akkor ne olvass, ne fájjon költészet