2015 Nosztalgia

Jöjjön

Jöjjön valaki,

Akit az emberek

           nem fognak

           megfeszíteni,

Akit felismernek,

Aki kell,

Aki lát…

Aki hordozza

           mindenki

           fájdalmát…

Aki könnyeket

           fakaszt,

           fájdalmasat 

           és feloldozót

           és felszabadult

           megváltó mosolyt

És kacagást…

Oly sokan lettünk -

Küldjetek sok-sok

Messiást!

Vízió
Az a világ, aki megmutatta magát nekem, kis részletekben, jelenetekben
villan fel előttem. Nem az egész világ, csak egy-egy kép. Ezeket
festem meg, de egyre tisztábban, világosabban rajzolódik ki előttem,
milyen is lehet az életünk, ha így élünk.
Régebben csak találgattam, hogy ez egy régmúlt, vagy a jelenben, csak
másik bolygón levő élet, de ma már inkább úgy érzem, hogy a jövőnkről
van vízióm.
Lesz egy világ, magas intellektussal rendelkező emberekkel népesül be.
Ők már tudják hogyan nem szabad élni, mire nem szabad használni a
tudást. Ők egybeolvadva a természettel megteremtik azt az értelmes
életteret, melyet ma is meg lehetne teremteni. Ma, ha nem a profit
lenne a fő cél, hanem az emberi körülmények jobbá tétele, mai
tudásunkkal is képesek lennénk ezt megvalósítani. Úgy látszik nem érett meg erre még az emberiség.
Vannak ma is, nem is kevesen olyanok, akikkel ez
létrejöhetne, talán ők, vagy génjeik lesznek ennek az új világnak a
megalapozói.
Lesz egy világ, a jövőőskor.
Nem lesz egysíkú ez a világ sem. A természetes életmódnak is sokféle
lehetősége van. Lásd. állatok. Lesz jövőkőkor is.
Ez az kép közel áll hozzám. Kaptárkőszerű lakhelyek, kőbarlangok, kőből épített
részletekkel, kényelmesen megoldva, de nem hermetikusan elzárva a külvilágtól.
A kommunikáció is "visszafejlődik".
Egyre inkább ráéreznek a többiek, vagy a másik ember szükségleteire, vágyaira. 
Kevés szóból is megértik egymást. Nem kell senkinek a prédikáció, mindenki magába szívja a
Teremtő törvényeit születéskor. Hírvivők lesznek, akik személyes
vándorlásukkal viszik a közelebb vagy távolabb lakókról a velük
történő eseményeket. Fejlett lesz a jelkép és szimbólumrendszer.
A mostani világról rémmesék születnek, vagy tanmesék, vagy szkeptikus
humorizálások. A szépségről és érzésekről versek, az eseményekről
történetek, meghatóak, viccesek egyaránt. Sok idő lesz a játékokra a
művészetekre, egészségmegőrzésre.
Az "háztartás" és létfenntartás közösen megoldódik.
Lesz öröm, lesz bánat, de borzalmak nem lesznek.
Igen, így is lehet élni.

 
Egy távoli lény volt ő most,
egy másik dimenzió fia,
ki az idővel játszadozott, 
hitte hogy nincs soha.
De a soha eljött és számon kérte a szót,
Elszámoltatta a sok gondot okozót.
A csendriadó hívő
Szembe találta magát a csenddel.
Hallgat nagy keserrel.
 
Ki nem szeli a végtelent,
fennakad az idő hálóján.
Ez a végtelentlenek sorsa
a rövid látóké.
Ölelkeznek erős, de mégis szakadékony
puha de viszolyogtató érintéssel.
Kik korlátba ütköznek,
nem látják át,
mert takarja bécé.

Mosolygó arccal, 
de könnyes szemeddel köszöntsd
a Hajnali Napot!
Örülj, hogy felkelt 
s köszönd, hogy újra rádragyog.
Láthatod,
hát most add neki
Jogos bánatod,
Mert a viszontlátásban
a búcsú már adott
vagy Ő, vagy te 
még ma
int egy istenhozzádot.



1988.


Ragyogás

Ezer szemet meresztettem,
Ezer szívet repesztettem,
Ezer éve élek már -
ezer és egy mese vár...
Örök idők bölcsőjéből,
Időtlenség emlőjéből
táplált lelkem elindult,
ezer harang megkondult.
Ezer fülek újra hall'nak,
Ezer szemek újra látnak,
Elnémul a locsogás -
Szívem egy nagy ragyogás.



kb. 1994.