Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Lesz egy világ, a jövőőskor
karolyfi• 2015. szeptember 3. 14:30
Vízió
Az a világ, aki megmutatta magát nekem, kis részletekben, jelenetekben
villan fel előttem. Nem az egész világ, csak egy-egy kép. Ezeket
festem meg, de egyre tisztábban, világosabban rajzolódik ki előttem,
milyen is lehet az életünk, ha így élünk.
Régebben csak találgattam, hogy ez egy régmúlt, vagy a jelenben, csak
másik bolygón levő élet, de ma már inkább úgy érzem, hogy a jövőnkről
van vízióm.
Lesz egy világ, magas intellektussal rendelkező emberekkel népesül be.
Ők már tudják hogyan nem szabad élni, mire nem szabad használni a
tudást. Ők egybeolvadva a természettel megteremtik azt az értelmes
életteret, melyet ma is meg lehetne teremteni. Ma, ha nem a profit
lenne a fő cél, hanem az emberi körülmények jobbá tétele, mai
tudásunkkal is képesek lennénk ezt megvalósítani. Úgy látszik nem érett meg erre még az emberiség.
Vannak ma is, nem is kevesen olyanok, akikkel ez
létrejöhetne, talán ők, vagy génjeik lesznek ennek az új világnak a
megalapozói.
Lesz egy világ, a jövőőskor.
Nem lesz egysíkú ez a világ sem. A természetes életmódnak is sokféle
lehetősége van. Lásd. állatok. Lesz jövőkőkor is.
Ez az kép közel áll hozzám. Kaptárkőszerű lakhelyek, kőbarlangok, kőből épített
részletekkel, kényelmesen megoldva, de nem hermetikusan elzárva a külvilágtól.
A kommunikáció is "visszafejlődik".
Egyre inkább ráéreznek a többiek, vagy a másik ember szükségleteire, vágyaira.
Kevés szóból is megértik egymást. Nem kell senkinek a prédikáció, mindenki magába szívja a
Teremtő törvényeit születéskor. Hírvivők lesznek, akik személyes
vándorlásukkal viszik a közelebb vagy távolabb lakókról a velük
történő eseményeket. Fejlett lesz a jelkép és szimbólumrendszer.
A mostani világról rémmesék születnek, vagy tanmesék, vagy szkeptikus
humorizálások. A szépségről és érzésekről versek, az eseményekről
történetek, meghatóak, viccesek egyaránt. Sok idő lesz a játékokra a
művészetekre, egészségmegőrzésre.
Az "háztartás" és létfenntartás közösen megoldódik.
Lesz öröm, lesz bánat, de borzalmak nem lesznek.
Igen, így is lehet élni.
Törölt tag2015. szeptember 4. 00:43
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2015. szeptember 3. 23:12
Törölt hozzászólás.
karolyfi2015. szeptember 3. 20:22
Kedves Róza!
Örülök, ha közös az elképzelés.
Soultribe2015. szeptember 3. 20:00
*olyanban
Soultribe2015. szeptember 3. 20:00
Szia Zsófi!
Nagyon szeretnék egy ilyen világban élni, olyanba, ahol nincs pénzben kifejezett ára az életnek és a természet határozza meg a mindennapjainkat... A saját életem szempontjából haladok is ebbe az irányba. Egyébként álmaimban nekem is megjelenik néha egy hely, ami nem itt és/vagy nem most van: erdők, barlangok, lovakon és gyalogosan közlekedő emberek, egyszerű rongyokba öltözve, érintések és hangok nélküli kapcsolatban egymással. Látok rosszat is, üldözi egyik embercsoport a másikat, szóval nem idilli.
üdv, János
Rozella2015. szeptember 3. 18:30
..."Ők már tudják hogyan nem szabad élni, mire nem szabad használni a
tudást. Ők egybeolvadva a természettel megteremtik azt az értelmes
életteret, melyet ma is meg lehetne teremteni..."
Szép az írásod! Hasonló gondolataim nekem is voltak már, jó volna ebben bízni... néha sikerül is, egy kis ideig, de az ember visszacsöppen a realitásba, ha akarja ha nem..és a való a világ erre egyenlőre nem hasonlít túl sokban. Egyetlen dolog segítene talán, ha az Ember nem csak a körülötte lévő (élő )világot és a saját fajtársait akarná folyton szabályozni, uralni és korlátozni, hanem önmagát is képes lenne, na de ez a valódi illúzió, azt hiszem... Jó hogy leírtad, nekem tetszett, és legalább nem gondolom egy darabig, hogy valami őrült nagy baj van a gondolkodásommal.. köszi! :))
karolyfi2015. szeptember 3. 18:17
Hm. Ez most pozitív, vagy negatív.
Mikijozsa2015. szeptember 3. 17:53
Aha. Nem rossz, tenyleg
karolyfi2015. szeptember 3. 17:50
Köszönöm. Kassák?
Törölt tag2015. szeptember 3. 17:38
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2015. szeptember 3. 17:35
Törölt hozzászólás.
karolyfi2015. szeptember 3. 15:20
Kedves Emőke!
Örülök, hogy visszajeleztél. Pont erre van most szükségem.
Köszönöm,
Zsófi
Mamamaci402015. szeptember 3. 15:14
Köszönöm, hogy olvashattam elgondolkodtató írásodat!