chillly24 zavaros élete

közöttünk jár
néha riogat
közöttünk dolgozik
ez a munkája:
 mi nem bírjuk munkája erejét
s hogy elveszi szeretteinket
közben szeme se rebben:
mert ő a halál.
neki már nem fáj
s ha jő annak már nem fáj,
de nekünk kik élők vagyunk könyörtelen
csak ha el nem fogadod, hogy van...

mert tudatlanság s balgaság azt hinni hogy nincs
s még rosszabb elfogadni hogy már nincs
de ha magunkhoz kötjük s nem engedünk
mi lesz holnap a következő lépésünk?
a fájdalom
s holnapután és azután és azután
ki akar életet ezután?
birkózz meg a tudattal
s engedj a fájdalomnak, 
de ne tovább mint szabad!
ne marcangold feleslegesen magad!
aminek kell az jönni fog
nincs változtatás nincs más út
csak az elfogadás
ezt kell, hogy tudd!

Fáj hogy elmentél
kár hogy itt hagytál
pedig milyen sokat nevettél
amikor bohóckodtam emelt matek órán...

Már az érettségi is csak álom...
a baleset hirtelen jött
s ezt sosem vártam...
amikor megtudtam: elkapott a gyomorgörcs...

Reméltem hogy velünk maradsz
az élők sorából ki nem maradsz
s együtt megyünk az egyetemre
mosolyogva, boldogan nevetve...

de a sors nem így akarta
fél év után az agyadat kikapcsolta
s a kómád már értelmetln volt
majd beköszöntött a haláli csönd...

Fáj a halálod
és bánt a tudatlanságom
hogy még azt sem tudom hová temettek
de ígérem kiderítem
hogy búcsút mondhassak neked
de lehet hogy többszöri látogatód leszek...
Egy tényt már most tudok:
nagyon fáj a halálod s a hiányod...!

Tiszaalpár, 2010.01.30. 16:56