zsuzsamihaly blogja

                                                     Díjátadás

„Jóska, levelet hozott a posta! „–énekli a vidám nóta.

Ez a levél komoly irat nem vitás, nem egy vacsoracsatára  meghívás.

Aki kapta tudta , várta , egy bennfentes ezt  megsúgta

Komoly ember aki adja , komoly  művész aki kapja

komoly helyen , országházba’,komoly arccal mosolyogva.

Igen a  díj , kitüntetés, az eredmény elismerés

Komoly munka van mögötte,nyilvánosan lesz hirdetve.

Vannak akik kimaradtak , vagy örökre lemaradtak!

Álmatlanul forgolódnak, No még ilyet!-így morognak.

„hogy ez ilyen díjat kapott?!!- Nincs igazság, csapok papot!!

( A díjat azt mindig adják)  annak akinek akarják.

Mi tagadás kell a hátszél, hiszen mindig van   ellenfél.

Bizony  nagy a tülekedés , nyalás falás, könyökölés!

Ügyes mentor, komoly szponzor, aki segít és nem gátol

No és egy megmondó ember aki  így szól: nekünk Ő kell!

Hiszen tábora van komoly !- és ez most már hozzánk sorol:

Ez az élet már csak ilyen, díjunk pedig van dögivel!

Babérkoszorú, keresztek, csillagok és érdemrendek,

plecsni , szalag, oklevelek, s mellérendelt zsíros csekkek

ÍGY GODOLKODIK AZ IRÍGY! AKI NEM IRÍGY  VISZONT ÍGY:

Kitüntetett díjazottak , örüljetek díjatoknak!

nem kérdeztétek mit kaptok, csak adtatok ,csak adtatok.

A  Nemzetnek asztalára  roskadásig pakoltatok!

Most hozták a hírt, még meleg! díjazatlan kis művészek

Alapítottak egy díjat: A Közönségsiker díjat

 Ennek van egy felsőfoka, s a szinpadon lett átadva,

  s a közönség adta át!: A Tomboló Siker díját!

                 Karácsony felé..

 Templomtornyok  keresztjei  között  feszül az  izgalmas  várakozás,

Füstpipáló  kémények fölött harangszava szelíd simogatás.

 

 Faágak között erdőn és mezőn, égen és földön csillag és a hold,

Utcai  lámpa sárgán remegőn, ember ki egész nap pénzért loholt,

 

Istálló melegben tehén  és   ló , jég alatt fürgén   szaladó  patak,

Pehelyben   libegő  táncoló  hó,  és minden  mi  van , számol  napokat.

 

  Betelni   vágy  a csonka   Mindenség, értelmet kapni  Élet  és Halál,

Hatalmas ez a kozmikus éhség!,  Nincsen erő mi  ennek  ellenáll!

 

 Milliárd  gondolat  és gyertyafény, erecskéből  lesz patak és  folyó,

Karácsony este  minden összeér!- Jászolban pihen már  a Megváltó!

Zsuzsa Mihály. 2016. 12. 12.

Vidám, zenés történet Ludas Matyi

 

 

 

 

Falu végen nádfedeles ház van,

Abban lakott Matyi az anyjával,

A munkát Matyi messziről elkerülte,

A nagy lehetőséget sosem kereste.

 

Ehelyett a falu végi réten,

Hanyatt feküdt s úgy szundikált szépen,

Gúnára a ludait felügyelte

S teli beggyel szépen hazavezette.

 

Egyszer aztán úgy hozta a sorsa,

Feladattal bízta meg az anyja,

„Debrecenben holnap lesz majd a vásár,

Matyi fiam, menj, hogy világot lássál.”

 

A ludak közül hajtsál föl egy párat,

Hátha kapsz majd értük egy jó árat,

Lusta Matyi, lustaságát feledte,

Valami úgy vonzotta Debrecenbe.

 

Gőgös Gúnár ment a ludak élén,

Matyi hetykén a libasor végén,

Döbrögi a szép gunarát kiszúrta,

Sőt   a többi ludat is mind akarta.

 

Mikor Matyi közölte az árat,

Döbröginek dührohama támadt,

Akkoriban ő volt ott a kiskirály,

Úgy gondolta neki minden ingyen jár.

 

Parancsára ugrottak a hajdúk, ,

Hisz az uruk olyan nagyon feldúlt,

Matyit gyorsan ráhúzták a deresre

A fenekét megvesszőzték veresre.

 

Döbrögi röhögve: Hát akkor hogyan adod a ludaknak  párját  te  Matyigyerek?

Majd megtanítalak én kesztyűbe dudálni te paraszt! Vesszőzés 1,2,---……21, 22, 23, 24, 25,

hahahahaaa! mostmár takarodj a szemem elől  te gazember !!

 

 

 

 

 

 

Alul-felül könnyezett az árva,

De a bosszú a szívét átjárta,.

Amit mondott Döbrögi, kiröhögte:

„Hogy háromszor is vissza lesz ez fizetve.”

 

Matyi eltűnt, többé sosem látták,

Döbrögi meg hízlalta a máját, .

Évek múltak Matyit már elfeledték,

Vagy iszogatva néha még kiröhögték.

 

Matyi pedig eltervezte szépen, ,

A projekt ki volt dolgozva már régen,

Mikor a hír a környéket bejárta,hogy

Döbröginek még rosszabb lett a mája,

 

Csődöt mondott minden csodadoktor

Pedg sok pénzt kifizetett sokszor,

Megmentőként lépett Matyi a színre,

Mindentudó doktornak beöltözve.

 

Aki csak élt, a parancsát leste,

Elindult a gyógyfüvet keresve.

Mikor senki nem volt már a közelbe’,

Döbröginek kezét hátrakötözte.

 

Ezt a pillanatot várta régen,

A művelethez hozzákezdett szépen,

Mikor Döbrögi meglátta a vesszőt,

Ha tehette, hívta volna a mentőt.

 

Prózában:

Hogy jobban teljék az idő, éneklek Döbrögi uramnak egy kis dalt.

Következik a Vessző-dal!

(zenei váltás)

 

Azt mondják, a legszebb szó az öröm,
A legszebb öröm mégis a káröröm.

Jó uram, most lehúzzuk a gatyát,

S megnézzük a valaga állagát.

 

Először majd csíp kicsit a csihi,!

De puhítani fog aztán a puhi.!

Aztán szépen sorban csihi,puhi.

Piff,paff,dirr,durr,csitt,csatt,

Adjál neki!

 

Döbröginek már mindene remeg,

De ne kíméld őt, ez a buli remek!

„Három per egy!” szólt akkor a Matyi,

S illa berek, hűlt helye volt neki.

 

(zenei váltás)

 

Döbrögit a guta kerülgette, -

Hatalmasra duzzadt az alteste,

Hetekig nem ülhetett a klotyóra,

Aki nem hiszi, hát járjon utána.

 

A Matyinak nem volt lehetetlen.,

A hatóság szinte tehetetlen.,

A kölcsön becsülettel visszafizette,

Döbrögit az őrületbe kergette.

 

Minden éjjel rémálomból ébred,

Percnyi nyugta sincs már a szegénynek,-

Matyit pedig mindhiába keresték,

A pandúrokat mindig félrevezették.

 

 

Sláger lett a Matyi szerzeménye,

Döbröginek ez a rögeszméje.

Ezt éneklik bálba és a fonóba.

Mindenkinek ez a kedvenc nótája

 

Következik a búcsúdal!

A búcsú mindig fáj – énekelt Matyi

S könnyes szemmel bólogat Döbrögi

„ Szinte várt rám ezt látom a szemén

Már kéreg nőtt a kegyelmed fenekén!

 

Hátra van még az utolsó adag

Vesszőzetlen maga ma sem marad

De ezután jól viselje kend magát!!!

Mert ha nem ,- hát tudja a folytatást!

S bottal üthették a Matyi nyomát.

 

(zenei váltás)

 

Szép mesének, szép legyen a vége,

Ludas Matyi tananyag lett végre,

Aki elveszi a mások libáját,

Vigyázzon, mert elverik a gatyáját!

 

Tegnap éjjel álmodtam egy szépet, ,

Másként esett ott meg a történet

A libaszépségversenyt Matyi megnyerte,

Döbrögi lányát oltárhoz vezette.

 

Azóta is tart a dínom-dánom,.

A libacombot én is alig várom,

Kis gúnárból lesz idővel nagy gúnár,

Ennek örül a doktorné, miniszterné, a vadászné, a halászné, özvegyasszony, szomszédasszony, a szépasszony, kit hagytam ki én Istenem? És minden láááány!

 

Hölgyek , Urak,  Szép leányok! Mindenkit szeretettel várunk Ludas Mátyás és Döbrögi Aranka esküvőjére és az azt követő mulatságra ! Mindenkinek Jó  szórakozást kivánunk!

 

 

 

 

Zsuzsa Mihály szövege és zenéje