zsuzsamihaly blogja
GondolatokVátozás
Böngésző
SzerzőZsuzsa MihályNépszerűség: 25 figyelő
VersA verset eddig 63 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2018. február 22.
Link:Szerzői jogok
A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.
CímkékÚj címke:Kedvencnek jelölték (12)A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.
VáltozásMoccanatlan alszik a táj
Sziklában, fában szunnyad a jövő
Jeges trónján Télkirály
Csikorgó álmokat sző
Egymásnak feszülő erők
Kozmikus térben az óra üt
Noszogat ébredezőt
Napocska sárgábban süt
Milliónyi tündér nyilaz
Télkirály jégvára repedezik
Népének parancsot ad
Fagyos csúcsra költözik
Hunyorgó szemmel nyújtózik
A Föld, magát a fénynek kitárja
Szép asszony vágyakozik
Így szerelmére várva
Faágon jégbilincs pattan
Hópehely dalolva olvadozik
Rabvízcsepp cseppen-csobban
Lefelé kívánkozik
Száraz levelekről kőre
Onnan testvércseppekkel érbe, s tovább
Muzsikáló csermelybe
Mely sebes patakba vágy
Mezőkön át, hegyek között
Zúgókon robajlik, szalad a víz
Elér folyót, hömpölygőt
Mely nagy óceánba visz
Valahonnan a langyos szél
Egy este csendesen belopakodik
Kíváncsi őz már nem fél
Mezőn nyúl ágaskodik
Télkirály vert hadserege
Feszített iramban északra fut
Tavasztündér seprűje
Után már tiszta az út
Örök hó birodalmában
Télkirály nyugtot lel, és gyűjt erőt
Jön szelíd ősz nyomában
Már várja jégtrónja őt.
Ám addig rejtélyek, csodák
Virágból gyümölcs, és bódító bor
Végtelen nyáréjszakák
Csókok, mint milliószor
2018. február 15.
Szélkirály
Szélkirály
Szélmuzsika játszik faágon , levélen
Töredezett fényben arcomat süttetem
Langyos kis suhintás majd friss iramodás
Körülfon , betakar kócoló borzolás.
Honnan hová sietsz rejtélyes királyfi,
Hol van a palotád és anyád , apád ki ?
Valahol még szélcsend egy fűszál sem hajol,
Tér és idő mélyén nyugalom honol.
Halk csilingeléssel ébreszt egy napsugár,
"Serkenj fel , ébresztő! hegyorom s tenger vár"
Légbuborékok és kis levegősejtek
Lázadva forognak és egymásnak esnek
Egyik fel másik le, forr már a szélkatlan,
Vajúdó méhéből friss szellő kipattan!
Vidám szellőgyerek szabadon szárnyalva
Hódítva törekszik melegebb tájakra.
Ahol ellenállva állnak az útjába
Haragos arcát gyorsan megmutatja.
Ereje növekszik táplálják , buzdítják,
Palackból szabadult testvérek nógatják
Száguld szélkirályfi , lengve száll palástja
Egy sötét felhő szól: " Vegyél a hátadra"!
"Ülj rám felhő testvér,utazzunk már együtt
Tikkadt tájak várnak hogy szomjuk enyhítsük!"
Nyergelsz és én viszlek, villámok is űznek,
Tovább már nem várok, nyisd meg zsilipedet!"
Kövér esőcseppel, hűvös zuhataggal
Világot fürdetünk a nyári záporral".
Újul éled minden, ázott mező bódít,
Madár tollászkodik,róka bundát szárít.
" Ég arcát simítom hogy ragyogjon kékje
Pár kis felhőfoszlány szép szivárványt fesse"
Boldog fáradtsággal csendes berek mélyén
Elnyugszik szélkirály, álma legyen szép, s mély
Gondolat szárnyán kastélyába repül,
Ahol teljes a csend, minden vihar elül.
S égi varázsszóra mikor újra indul
Szellőként simogat, vagy orkánként szétdúl!
Íz zűrzavar
Íz Zűrzavar
Ízek kavalkádjával dorbézolok már reggel
Feketekávémat citromos teával kisérem
Győri darált keksszel itatom fel a savamat
Nekem ne mondja senki mitől érzem jól magamat!
Már túl vagyok a komolyabb , nehezebb dolgokon,
Finom tökmagolajjal a torkomat olajozom.
Édeskés , sikamlós, feketén gyöngyöző ital
Nyelvemen táncoló kacagó,, ízünnep , viadal.
Jaj, gyorsan kis olajbogyó fanyarságra vágyom,
Lángoló csilivel töltve, nem bánom kipróbálom!
Ízlelőbimbó merényleteket követtem el
Hamar az ecetes ruszlit ! Mit tettem ,ó Istenem!
Sanyarú savanyú ,jaj elég belőled , nem kell!
Jöjjön a sós ! A mesében is nélkülözhetetlen.
Mint medve az eszét vesztve egy mézes bödönnél
Úgy vágyom igazi ízre a franciakrémesnél!
Egyre nagyobb nyelvemen a káosz ,a zűrzavar,
Jöjjön a tüzes bikavér, mi rossz szájízt eltakar!
Ez sem jött be! már érzem és ajtómat csapkodom
Íztelen reggelem , sőt az egész világot szidom.
Ahogy a számat csúnya szavakra kinyitottam
Csodálatos , fűszeres szagot éreztem orromban!
Mint rossz álomból ébredve mindent elfeledtem
Szellő szárnyán tavasz illata táncolt a kertemben…
Igen, a legősibb ösztön az életnek szaga
A teremtett világnak ez a sava ésa borsa!
Éles lesz a szem a fül, és finom a tapintás,
Na és nem utolsó sorban fontos a párválasztás.
Ó Orr, te csodaszerv, az életnek íránytűje,
Csömörnek , bánatnak, rossz szájíznek messzeűzője !
Kedves Barátaim !! Jót és sokat szagoljatok,
Testi – lelki harmónia lesz majd a jutalmatok!
Karácsony felé
Karácsony felé..
Templomtornyok keresztjei között feszül az izgalmas várakozás,
Füstpipáló kémények fölött harangszava szelíd simogatás.
Faágak között erdőn és mezőn, égen és földön csillag és a hold,
Utcai lámpa sárgán remegőn, ember ki egész nap pénzért loholt,
Istálló melegben tehén és ló , jég alatt fürgén szaladó patak,
Pehelyben libegő táncoló hó, és minden mi van , számol napokat.
Betelni vágy a csonka Mindenség, értelmet kapni Élet és Halál,
Hatalmas ez a kozmikus éhség!, Nincsen erő mi ennek ellenáll!
Milliárd gondolat és gyertyafény, erecskéből lesz patak és folyó,
Karácsony este minden összeér!- Jászolban pihen már a Megváltó!
Zsuzsa Mihály. 2016. 12. 12.