vándor

turk.eva•  2012. március 23. 23:16


poros ruha
kopott cipő
fáradt arc
elgyötört lélek
hosszú út van mögötte
s hogy van-e még előtte
a Sors döntése
leül, már nagyon fáradt
egyedül poroszkálni
többé nem akar
vár egy támaszt,
ki segít továbbmenni
göröngyös köveken
kézenfogva átjutni
talán jön valaki
vagy észrevétlen
magára marad
kezébe temeti arcát
s nyeli tovább az eltelt idő
könnyes porát

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

turk.eva2012. március 28. 17:33

Örülök, hogy olvastál, Anna:)

nyarfas.anna2012. március 27. 21:47

Nagyon szép:

''s nyeli tovább az eltelt idő
könnyes porát''

...olyan valóságos.

turk.eva2012. március 24. 10:45

Nagyon köszönöm palma:)

Törölt tag2012. március 24. 10:35

Törölt hozzászólás.

turk.eva2012. március 24. 10:33

skary :)

Erika, köszönöm!

pepo :)

pepo2012. március 24. 06:10

talán jön valaki
vagy észrevétlen
magára marad
kezébe temeti arcát
s nyeli tovább az eltelt idő
könnyes porát..........


Pilla....

BakosErika2012. március 24. 05:56

Fájós, szomorú, de jó vers!
Gratulálok Évi!

skary2012. március 24. 05:24

ja