starlit blogja

kinyújtózva fekszem a nyugágyban és a csillagos eget szemlélem...
körülöttem a tücskök hegedülnek,a madarak elcsendesültek...
azt gondolom jössz felém.és látom a tested homályos árnyékát...
mely felém veszi útját és én türelmetlenül várom ittlétét..
 
jössz, jössz és jössz... minél közelebb felém...alig várom már, hogy itt légy...
tisztán látom arcodnak elégedett mosolyát, szóra nyíló szád..
már a távolban mondod: Kedvesem, itt vagyok, nem kell soká várnod rám....
én boldogan nyújtom kezem... s egyszer csak eltűnik szemem elöl minden...
és én lehangolt szomorúsággal könyvelem el... ez csak álom volt csupán...

2013. 08.04. 21:25

álom volt

kényelmes matracon ringatózom a medencében én,
nézem a kék eget és a napocska kacsintgat felém,
szellő lengeti a tuják és a nádas leveleit,
piciny rigó a fűszálak közt a gilisztát kergeti...
 
idilli a hallgatag, nyugodt táj s szépséges környezet,
nem zavarja semmi, csak egy kis madárfütty s a lélegzet,
jó lenni a természet ölén, ez NEM szerénytelenség,
s elcsitul így bennem minden háborgó reménytelenség...
 
szeretlek természet, vidáman csicsergő madársereg,
ébresztetek reggel, s még a Nap simogatása sem kell,
béke és vágyakozó szerelem járja át a lelkem,
felhőtlenül élni napjaimat oly nagyon szeretem...

2013.07.29 13:14

felébredtem, kinyílt a szemem,
de hiányt érez pici lelkem...
vágyódik a hangod iránt,
kezem, testem téged kíván...
 
amint látom ébredezel,
ragyog szívem életkedvvel,
tátikázok, mint virágszirom,
s belsőm teljesen neked nyitom...
 
magadhoz húzol, csókot lehelsz,
barátkozik a nyelved velem...
sima bőröm, libabőr fedi,
finom érintésed kedveli...

2013.07.29 11:10
 

Hékás!
Ébredj!
Hasadra süt a Nap...
simogatja arcod,
törölgeti homlokod,
hisz már a korai meleg
gyöngyredőket fest reá....

Néz mosolyogva rád,
és magában csak ennyit mond:
De édes! Mily mélyen alszik..

mégis reggel van...

melléd húzódom én,
átölelem derekad,
simogatom pocakod,
és mint egy kutyus,
orrommal böködöm a oldalad,
vágyom rád...

ébredj! 

2013.07. 29. 9:10
 
:)

Finoman, csendesen szólok én most tehozzád,
madárfüttyök szakítják meg a nótát...
Neked énekelnek. Hallod Annácska?
A szép dalt hallván nyílik a szíved kamrája...
 
Mosolyra fakad és beszédre nyílik a szád,
tekinteted a madárraj felé jár,
nézed, ahogy egymással kergetőznek,
s lerepülnek hozzád, ezzel fenyegetőznek...
 
Tudod, neved napját ünneplik, meg ne riadj!
Magam is csatlakozok, kérlek maradj!
Kívánok neked, sok ilyen szép napot,
s örömmel tárd ki az egész világra karod!

2013.07.26. 12:42

Anna..:))