graffiti

báj száll a fagy fölött

a hajnal kötött

kis sál

moderál

és elkezdődik a reggel

a szellő még aluszik az egekkel

álmodik szerdát

és a megvalósuló álom

igazít egyet a ruhámon

majd szabadon enged

fut az élet kv kavarog

senki se tudja hova jut

csak mondja a mantrát

azt hát

sose egyforma a dallam

erősebben majd halkan

sohasem áll össze az ima

a hiba

hegyek közt hömpölyög

a felszálló ködben

múlnak el közönyök

a pillanat rebben

mantra ami szépen száll

tekereg a széllel

a dallam csak téged vár

összeolvad fénnyel

hétfőn nincsen harmónia

ki se szabad gondolnia

csak rohanás a fény után

s azután

majd kedden fagy

hangulatot arcon hagy

s a marionettfigurák

de furák

szerdán is marad

fejen a kalap

és ha a gond túl sok

majd túlzok

hűvös szellő lengeti a nárciszfejet

bólogat igen szeret

vagy legalábbis azt képzelem

de jó nekem

belesárgul mahónia

harmónia

erre gyöngyvirágok kibújnak

zölden kitúrnak

friss-zölddé válik minden

a szívemben

vitorlázik a nap

napvitorla

aki kap az kap

mindig újra

szél viszi a fényt

messzire

s mi is akként

a semmibe

hajnal sincs sötét

csak led világol

s épp ezért

az álom távol

jár viszi a képzelet

messze a nap még lenn gurul

de ideér most éppen integet

majd a zöldre nől

és pattan épp

a tél elől

szaladt imént 

a kert alatt

ibolya-kék

tavasz maradt

tavalyról még

a délután bután

vagy valamilyen gáz

a napfény lelegel s után

marad a tiszta váz

min semmi sincs 

minden isteni

a semmi kincs

s a pohár teli

nincs is pohár

mondják a vadak

vízben a hínár

szűr vizet símogat

és zöld takar el

ha kell a védelem

ez az a hely

neked s énnekem