lingua volucrum

a szerelem puha tenyér,
finom ujja szívedhez ér...
édes csodát hint, varázsol -
sejt-pezsdítő öröm, mámor...

alvó hormon titkos álma,
vérkörök feszítő vágya...
élet-áram, nem "egy" érzés -
a szerelem: Fény-belégzés...

Szeretlek... 
...csak így:
egyszerűen, tisztán...
nem kellenek a mázas,
mesterkélt szavak!
Szeretlek... 
csak csendben:
ne tudja a világ,
a harsány irigyek 
meg ne halljanak!
Szeretlek...
...csak úgy:
akár a vizet,
mely éltet és átjárja
minden sejtemet...
Szeretlek...
mint a levegőt,
mely egészen körülvesz:
érezni igen, de
látni nem lehet...
Szeretlek...
...csak úgy:
akár a Fényt,
mely teremtette lelkünk
és bennünk is ragyog...
Szeretlek...
...csak így:
egyszerűen, tisztán...
Érzed? ...csak érezd:
Szerelmes vagyok!

Gyöngyharmatot iszom,

édes mannát eszem -

szívem: szerelem-szirom,

szemed tüze - lelkem…

ó, megvan… megvan…

a világon - mindenem…

Első - harmatgyöngy koszorú,

szirma-bontott derű, ború…

második - szép fűzfavessző,

lombja-vesztett őszi erdő…

harmadik - egy hosszú folyó,

medre-hagyott, álmodozó…

s a negyedik - ó, Istenem!

az - égrengető szerelem…